Kiemelt könyvek
Legújabb könyvek
Minden olyan felhasználónk, aki jelzi igényét, az alapbeállításban szereplő 100 könyv helyett 1.300 könyvet tölthet fel ingyenesen oldalunkra, ill. eladói profiljában egyéb plusz funkciókat kapcsolunk be, melyek az eladást segítik. Ha szeretnétek élni a lehetőséggel és még több terméket ingyenesen feltölteni, jelezzetek nekünk Facebook-üzenetben vagy e-mailben, felhasználónevetek megadásával! üdvözlettel: a Könyvmegálló.hu csapata
Kosztolányi novelláiról sokan írtak már sokfélét, így nem nagyon lehet újat kijelenteni. Ami mindenképpen cáfolhatatlan: közvetlenek, személyesek, hamar megfogják az embert. Elgondolkodtatók, lélekmentők. Életörömöt adnak, vagy inkább valamiféle „élet iránti érdeklődést”.
Megint egy nagy felfedezés, megint egy remekmű, megint egy nagy irodalmi élmény. Az 1975-ben, Münchenben született, majd hatéves korában családjával Bécsbe költözött német-osztrák író, aki még most is csak 41 éves, egészen fiatalon kezdte pályáját, és rögtön felfigyelt rá az irodalmi közvélemény. Első regényét, a Beerholm-illúziót, 22 évesen vetette papírra, és most tárgyalandó művét is csupán harmincévesen, 2005-ben írta. Azóta is publikálja esszéit, novelláit és regényeit, és szerencsénkre – valamint a Magvető Kiadó jóvoltából – ezek többsége már magyarul is olvasható.
Nem értem. Mintha a könyvek elvesztették volna az értéküket. Persze az új könyvek igen drágák, alig lehet 4-5000 Ft-nál olcsóbbat kapni. (Na persze kereskedelmi fogásként ezeket 3990 vagy 4990-ért kínálják.) Ez éppen a többnyire rosszul kereső értelmiségi rétegnek túl sok. Azt értem, hogy drágák a jogdíjak, fizetni kell a fordítónak, a szerkesztőnek, a korrektornak, fenn kell tartani a kiadót, amely nyilván még valami hasznot is remél, és főleg sokba kerül a papír, a nyomda és a terjesztés. Az utóbbi durván nagy tétel, ez köztudott.
Nagyon vártam ezt a regényt. Akkora élményt jelentett számomra A fehér király, hogy Dragomán György neve mintegy védjegy lett számomra; rendkívül tehetséges írónak tartom. Sok helyen olvastam, hogy hatalmas siker ez a könyve is, elismerések, dicsérő kritikák sora övezi. Mégis be kell valljam, számomra csalódást jelentett új regénye. A Máglya már jól bevált helyszínt (megnevezetlenül Romániát) és főszereplőt (ezúttal is gyereket, igaz, most egy kislányt) választ, most azonban már a forradalmat követő időkben járunk. Nyilván saját élményanyagából merít a szerző, ami nem is lenne baj, ha tudna igazán újat mondani. Érzésem szerint nem tud.
„A krimi koronázatlan királynője” cím feltehetőleg már örök időkig Agatha Christie-t illeti meg. Pedig számos „hercegnő” is született azóta ebben a műfajban. Elsőként megemlíthetjük a kor- és honfitársát, Dorothy L. Sayerst (1893-1957), aztán P. D. Jamest (1920-2014), az angolszász bűnügyi regények másik hercegnőjét, az amerikai Patricia Highsmitht (1921-1995), a mesteri Ripley-könyvek és számos más krimi kiváló szerzőnőjét, és az újabbak közül a brit Paula Hawkinst (1972-), aki A lány a vonaton című regényével robbant be a könyvpiacra.
Egy szakadt utcagyerek ült a mólón, s unottan kavicsokat dobált a tengerbe. A víz kéken csillogott, s apró örvények keletkeztek a kődarabok nyomán. Sötétbarna lábait izgatottan mozgatni kezdte, mikor észrevett valamit a látóhatár peremén.
Mintha egy hajó lenne – töprengett, és fölállt, úgy nézte a távoli dolgot. Majd a kezével ernyőzte a szemét és úgy figyelt egy darabig. Néhány perc múlva rémülten elszaladt a közeli kocsmába, s hangosan kiabálta:
- Kalózok! Kalózok! Egy kalózhajó közeledik a kikötő irányába.
Gyuri, a kis csacsi hallotta az ismert mondókát, és elhatározza megkeresi a győri gyufagyárat. Mikor a városba ér, szomorúan tapasztalja, hogy ilyen gyár nem létezik.
A Nassoló több mint 200, ünnepnapokon és hétköznapokon is elkészíthető nassolásra váró finomság elkészítésének leírását tartalmazza. A receptek mindegyike eredeti svájci különlegesség.
Amanda és Gömbi sütiskönyve a mesék világán át a gyermekeket szólítja meg, a kiválóan használható sütileírásokkal pedig a felnőttek figyelmét hívja fel a gyermekekkel történő közös sütés örömére. A kiadvány a szerző és a kisfia által kipróbált desszertreceptek gyűjteménye.
Szokolay Zoltán legutóbbi verseskötetét Hétvári Andrea így jellemzi: "az öt ciklusra tagolt kötet egyetlen kőmonstrum, magán-obeliszk, minikápolna, egyszemélyes cella látképét adja. Az akusztika rendkívül letisztult, a hangnem és a megszólalásmód a végletekig kiérlelt."
Furcsa idők köde lebbent… ültem egyre, ültem bent,
Pár szót súgva könnyedebben, emlék-foltos köpenyemben.
A lassú por oszló szobra, ráhullt fényes oszlopomra,
S tükröm síkján feltűnt (l/h)antom, mellé állt egy szürke fantom:
Öregember köpenyemben.
A légből űr nyílt, oly sivár, mint elkopott ősi vár,
Setét álmok szálltak immár és a visszhang: Mi vár… mi vár…
Csupasz falak, gyilkos selyem… nem volt többé ottan helyem,
Rést nyitva az éjszakába rám szakadt az ég szakálla:
Homály karú őszes hínár…
Több mint 20 évvel ezelőtt egy közlekedési lámpánál, odajött hozzám egy koldus. Akkor már sikeres vállalkozó voltam, jó kocsi, szép öltöny, egyre nagyobb üzleti sikerek. Akkor még nem volt jellemző a koldulás Magyarországon, tényleg csak azok koldultak, akik nagy bajban voltak. Kicsit feszélyezett is a helyzet.
Megyek az utcán és arcokat látok velem szemben, érzések, gondolatok, bánatok, haragok, aggódás, derű, megnyugvás, öröm, fellélegzés. Ezeket az érzéseket, öntötte versbe e kötet szerzője is, aki családjáról, gyermekeiről gondoskodó édesanya, férjét szerető és mindenben támogató feleség, és nem utolsósorban költő, a szavak mestere. A kötet kilenc fejezete, mint kilenc Ezüstpohár áll előttem , bennük gyöngyöznek a versek és gondolatok ,érzések, örömök, és kétségek, aggodalmak, szerelmek, titokfejtő varázslatok. A nő, a feleség, az aggódó, és múlhatatlanul szerető anya, a tükröt tartó barát, vagyis a költő, aki kitárta lelkét, hogy megmutassa magát : látjátok? Ilyen vagyok ! …. és mi rendre magunkra, érzéseinkre, emberi mivoltunkra, a minket körülvevő külső és belső világunkra ismerünk benne.
"Hogy hogyan kezdődött? Ki szerettem volna törni a szürkeségből, látszani akartam… Ehhez pedig valami szokatlanba akartam vágni, hát kalandot kerestem. És meglepetésemre találtam, nem is egyet. Erőlködés nélkül.
Felfedezőútra indultam, s kitárult előttem egy addig ismeretlen világ. Most hét hancúrkandúrom van. Kedvemre, kedvünkre találkozunk, amikor épp olyanunk van.
