Az igazi könyvimádókat valósággal vonzza a régi, megsárgult könyvek illata, amit a levegőben megérezve igazi olvasmányélményeket szimatolunk, és már el is képzeljük, hogy milyen kalandos története lehetett egy-egy kötetnek. De vajon miért szeretjük annyira ezt az illatot?

Amikor először tártam a napvilágra a kívánságom, hogy nagyon szeretnék egy írógépet az emberek nem értették, hogy mi bajom lehet, hiszen olyan században élünk, amikor is az írógép sorsa az, hogy vagy a padláson porosodik, vagy  a kidobni való kacatok között foglal helyet. Aztán egymás után mégis sikerült beszereznem négy darabot, amelyeket oly nagy örömmel fogadtam, akárcsak a kisfiúk a játékautókat...és azóta is imádom őket.

A magyar irodalom a 19-ig század második feléből nem sok lánynaplót tud felmutatni, hiszen ez a szokás akkor Erdélyben a férfiak táborában volt fellelhető. Az ő körükben volt szokás, hogy papírra vessék mindazt ami történt velük, és műveltségi szintjükhöz méltón boncolgassák azt. Ezért is olyan különleges ez a napló, amely a kézdiszentléleki Kozma Katinka írását tartalmazza, 1863 decembere és 1865 áprilisa között.

Könyvmolyként belépni egy könyvesboltba, vagy ellátogatni egy könyvvásárra izgalmas, de ugyanakkor „veszélyes” kaland is. Ami egyáltalán nem meglepő, hiszen érdekesebbnél érdekesebb könyvek díszítik a polcokat, életre kelve, és azt üzenve a vásárlónak, hogy „engem is vegyél meg”, néha hatalmas összegekért cserébe. Ismerős érzés?

A nyár immár nem csak naptár szerint, hanem teljes valójában is beköltözött hazánkba, és úgy tűnik, már nem is akaródzik továbbállnia. Aki még nem tervezte meg nyári hétvégéit, itt az idő, hogy utánanézzen a Balaton-parti szállásoknak, és ha hosszabb útra készül, egyeztetni kezdje a szabadnapokat a munkahelyén. De bárhova is induljunk – vízpartra, erdőbe, vagy egy városba –, a gondos tervezés egyik első pontja legyen az olvasni kívánt könyvek beszerzése – például itt, a Könyvmegállón. Mi most ezeket ajánljuk Nektek. Ti mit tennétek még hozzá?

Ha elolvastunk egy jó könyvet, melyre Hollywood már rátette karmait, a legtöbb könyvmániást csalódásként érheti majd a hatalmas sikernek beharangozott film, s ha igazán fanatikus rajongói vagyunk a könyvnek, a moziból kijövet még az is előfordulhat velünk, hogy bosszankodásunkban fejünkben a falba verjük...:) Mi, akik legtöbbször jobban kedveljük a könyvet a filmnél, legalább tíz okot fel tudunk sorolni, hogy miért van ez így.

Budapest, Vörösmarty tér, 2015. június 4 - 8.

Az örömünkre újfent egyre szaporodó könyves események legpatinásabbja a nyár nyitányaként idén is elfoglalja megérdemelt helyét a belváros közepén, eseményeinek középpontjában a Vörösmarty térrel. A Magyar Könyvkiadók és Könyvkereskedők Országos Egyesülete immár 86. alkalommal viszi tovább Supka Géza eredeti javaslatának szellemében, immár a jogutód Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése égisze alatt az Ünnepi Könyvhét hagyományát.  

Az elmúlt hetekben a Könyvmegállót az a megtiszteltetés érte, hogy több olyan magyar íróval is készíthetett interjút, akik magyar történelemmel foglalkozó szépirodalmi regényeket írtak, s ezzel - azt hiszem jogosan mondhatjuk, - hogy egy egyre növekvő, igényes olvasói tábornak okoznak igen nagy örömöt. A mai magyar történelmiregény-írókat a majdnem pontosan két éve alakult Trt, vagyis Történelmiregény-írók Társasága fogja össze, képviseli és egyszersmind népszerűsíti is a magyar olvasók körében. A Könyvmegálló Bokor Pállal, a társaság elnökével beszélgetett a Trt megalakulásáról, küldetéséről és jövőbeli terveiről.

A férfiak és a nők szokásai mindig is különböző irányúltságúak voltak, mióta világ a világ. Nincs máshogy ez a könyvek iránti rajongással sem. Közismert tény, hogy a nők fölényesen „győzedelmeskednek” ebben, hiszen ők azok, akik többet igénylik a könyvek társaságát. Na de mi ennek a magyarázata, miért olvasnak többet a nők, miközben a férfiak lelkes tábora egyre jobban csökken?

Amíg 1857-ben Viktória Királynő ki nem nevezte Ottawát Kanada fővárosának, a törvényhozás könyvtára is „utazott” a jogalkotókkal együtt, míg végül a jelenlegi parlament épületében talált otthonra – ezt mutatja most meg nektek a Könyvmegálló.

A 14-18 év közötti korosztály tagjainak többsége gyakran olvas, az irodalomtól szórakozást és kikapcsolódást vár, tanulni viszont nem szeret róla – derül ki az Új Pedagógiai Szemlében közölt tanulmányból. A tanulmányt Gombos Péter, Hevérné Kanyó Andrea és Kiss Gábor készítette.

A kísérleti magyar író, Krasznahorkai László nyerte el a  60 ezer font díjazással járó nemzetközi Man Booker díjat, jelentették be ma este a londoni Victoria és Albert Múzeumban rendezett díjátadó ünnepségen - olvasható a The Telegraph brit lap oldalán.

A díjat kétévente ítélik oda egy szerző teljes életművéért, melynek feltétele, hogy vagy angol nyelvűnek kell lennie, vagy rendelkezésre kell, hogy álljon angol fordítása. A díj átvételével, Krasznahorkai lesz a hatodik díjazott, csatlakozva az albán Ismail Kadare regényíróhoz, a nigériai Chinua Achebéhez, a kanadai Alice Munrohoz, és az amerikai Philip Roth-hoz és Lydia Davishez.

A hazai kortárs íróknak se szeri se száma manapság, mióta bárki kiadhatja irományát szabadon egy kis pénzért, kiemelkedően jó alkotásokat viszont egyre nehezebb találni. A csibész naplójával befutott Csabai Márk azon ígéretes szerzők közé tartozik, akiknek műveit keresni fogjuk a könyvesboltok polcain.

Nagyszerű „időzítéssel”, 125 évvel az eredeti könyv megjelenését követően végre új fordításban vehetjük kézbe az áldott/átkozott norvég zseni, Knut Hamsun Éhség című regényét. A második világháborús, náci-kollaboráns kiállása miatt hazájában évtizedekig agyonhallgatott író egy csaknem tökéletes szerzői életmű birtokosa, nem mellesleg 1920 óta az irodalmi Nobel-díj tulajdonosa is (Áldott anyaföld c. művéért). Az Éhségre a modern kori norvég irodalom alapköveként is illik emlékezni, amellett, hogy ez az önéletrajzi ihletettségű munka a Kristianiában (a mai Oslo) kóborló írópalántáról, minden idők egyik legnyomasztóbb, legskizofrénebb alkotása is egyben.

“I intend to die as I lived, a free man.”
Gabrielle Wittkop

Vajon mi motiválta Gabrielle Wittkop-Menardeau-t a különleges, különc és öntörvényű írónőt, hogy férjhez menjen egy homoszexuális, náci háborús bűnöshöz? Valószínűleg nem különösebben érdekelte mások véleménye. Sem ennél a döntésénél, sem akkor, amikor 1972-ben megírta: A nekrofil című művét. Alkotásai közül ezt az egyet olvashatjuk magyarul, Kolozsvári Papp László fordításában.

Fiatal kora ellenére Marosi Katalin már több mint egy tucat könyvet írt, többféle stílusban, széles olvasói tábornak. A Miért kell veszíteni? és a Teddy bosszúja szerzőjével beszélgettünk írásról, példaképekről, hobbikról és sikerről.

Ahogyan már megszokhattátok, a Könyvtármustra minden héten igyekszik a világ legszebb és legkülönlegesebb könyvtárai közül egyet bemutatni nektek. Az e heti részben Írországba, pontosabban Dublinba látogatunk el és Írország legrégebbi egyetemének a Trinity College-nak ámulatbaejtő könyvtárával ismerkedünk meg.

A könyvtár története a Trinity College 1952-es alapítására nyúlik vissza, s ez Írország legnagyobb könyvtára.

Felnőve mindannyian szívesen emlékezünk vissza kedvenc magyar mesekönyveinkre, melyekből nagyszüleink, szüleink olvastak fel nekünk az ágy szélén ülve, s ha most kezünkbe akad egy-egy ilyen gyöngyszem, nosztalgikus érzések kerítenek minket hatalmukba. Mi összegyűjtöttünk nektek 10 olyan magyar mesekönyvet, ami egykor kedvencünk volt és az is marad örökre. Ha tehetjük, olvassunk mi is ebből gyerekeinknek és adjuk át nekik is a magyar gyermekirodalom ezen kincseit.

A tavaszi eső sokszor hozza a megújulás friss földszagát, a világ megélénkülő színeit, de bizony olykor nosztalgikus, édes-bús hangulatot is, mikor nincs is máshoz kedvünk, mint hogy egy bögre forró tea, vagy forrócsokoládé mellett átmelegedjünk, és az ablakunk biztonsága mögül egy jó könyvvel a kezünkben távoli tájakra kalandozzunk. Ehhez ajánlunk most Nektek néhány örök érvényű olvasmányt.

Benya Tünde: Testvéri világ I - Változó emberiség

Nemrégiben mutatták be Budapesten Benya Tünde Változó emberiség című, első regényét. A disztópia trilógia szerzőjével beszélgettünk, kifaggatva a kötet keletkezésének körülményeiről és további terveiről.