A Názáreti Jézus életét fogalmazta újra a Nobel-díjas portugál író ebben a regényben. Saramago földi emberként állítja elénk Jézust, akinek sorsát két apa határozza meg. A mennyei Atya szellemi hatalmát, a vértanúhalál utáni dicsőség és világhír ígéretét hagyományozza rá, földi apja, József pedig a betlehemí gyermekgyilkosságban való felelősség súlyával terhelt és kereszthalállal beteljesedő sorsának gyötrelmeit. Jézus nem tud megbékélni József vétkével, ezért elhagyja a szülői házat, és hosszú éveket tölt egy titokzatos pásztorral és nyájával. Mikor elkóborolt bárányát keresve a pusztában találkozik Istennel, hazamegy, hogy elújságolja családjának, de még az anyja sem hisz neki, pedig ő az egyetlen, akinek sejtelme lehet Jézus fogantatásának rejtélyéről. A megkeseredett Jézus ezek után Mária Magdolnát választja társául, aki elkíséri őt az Isten által kijelölt úton, melynek során Jézus akarata ellenére válik Megváltóvá, mert felismeri, hogy nem menekülhet a mennyei Atya által rászabott végzettől, bár halála pillanatáig lázad ellene.