"… A holttestet a hátára fordították, és arra kényszerítették magukat, hogy megnézzék. Robert Ablettet a szeme között lőtték meg. Nem volt kellemes látvány, és Antony nemcsak irtózást érzett, hanem hirtelen szánta is a mellette lévő embert, kis lelkiismeret-furdalást is érzett, amiért olyan hanyagul és könnyedén kezelte az esetet. De hát az ember mindig úgy képzeli, hogy ilyesmi vele nem történhetik meg, csak másokkal. Az első esetben nehéz elhinni, amikor saját magával történik meg.
– Jól ismerte? – kérdezte Antony nyugodtan. De tulajdonképpen azt gondolta: Szerette őt?
– Alig ismertem, Mark az én unokatestvérem. Úgy gondolom, hogy Markot ismertem jobban."