Charleston – 1869. szeptember 27. – Délután három órakor indultunk el az üteg-rakpartról a nyílt tenger felé. Az apály gyorsan ragad magával minket ki a nyílt tengerre. Huntly kapitány valamennyi vitorlát fölvonatta s az északi szél sebesen hajtja ki az öbölből a Chancellort. A Sumter-erődöt csakhamar megkerültük és a partvédő ütegeket balkéz felől hagytuk el. Négy órakor haladt át hajónk a tengerszoroson, amelyből az apály erős folyással nyomul kifelé. A nyílt tenger ugyan még messze van innen és bizony odáig homokzátonyok közt szűk csatornákon át vezet az út. Huntly kapitány délnyugat felől kanyarodik be a hajóútra, a Semster-erőd balkéz felől eső csúcsán emelkedő világító-torony irányában haladván. A Chancellor vitorlái immár sűrűn egymás mellet vannak kifeszítve és esti hét órakor a legutolsó homokzátonyok is elmaradtak mögöttünk, s hajónk most már az Atlanti-tengeren evez.
A Chancellor, ez a kilencszáz tonnás, háromárbócos hajó, a liverpooli dúsgazdag Leard-testvérek cég tulajdona. A hajó két év előtt teck-fából épült, réz páncéllal van borítva és a középső főárbóc kivételével, az árbóctörzsek és az árbócozat vasból való. A szilárd és szép hajó, mely a Veritas-irodában az első helyre van minősítve, most teszi meg harmadik útját Charleston és Liverpool közt. Amikor Charlestont elhagytuk, az angol lobogót vonták föl, ámde az igazi tengerész e nélkül is megismerte volna eredetét, minden tekintetben az volt, aminek látszott, azaz angol gyártmány, a vízvonaltól az árbóca hegyéig.