A nemzetek véget nem érő versenyében az elért eredményeket és kudarcokat nagy mértékben meghatározza a gazdasági növekedés adott szakaszának sikeressége. A közgazdasági ismeretek gyarapodásával a növekedés klasszikus tényezői – a föld, a fizikai tőke, a munkaerő –egyre kevésbé lettek alkalmasak arra, hogy segítségükkel a folyamatokat megmagyarázzák. Így a kutatások fokozatosan két kevésbé kézzelfogható tényező: a technikai haladás és a humántőke irányába fordultak. Az elmúlt évtizedekben ez a terület gyors fejlődésnek indult,és napjainkban az ütem egyre gyorsul. A könyv szerzői vizsgálatuk középpontjába a humántőkének a gazdasági növekedésben játszott szerepét állítják. Megismerkedünk a humántőke kutatás fő szakaszaival és jellemzőivel. A gondolatmenet szerves részét alkotja a fogalmi rendszer kialakulatlanságának érzékeltetése is. A szerzők széleskörű irodalmi bázis alapján betekintést adnak azon új területekbe, ahol a tudományos kutatások az első lépéseket teszik. Ilyen az átfogó technikai fejlesztések hatása, a humántőke minősége, a nők új társadalmi szerepe, a gyermeknevelés gazdasági kérdései. Mindazonáltal a tudományterület gyors fejlődésesem érvénytelenítette a terület egyik klasszikusának, Theodore W. Schultznak a megállapítását, hogy aki a humántőke területére merészkedik, Pandora reményekkel és bajokkal teli szelencéjét nyitogatja.

Ligeti István a közgazdaságtudományok kandidátusa, a Budapesti Corvinus Egyetem címzetes egyetemi docense. Életpályája során számos felelősségteljes munkakört töltött be az államigazgatásban és a vállalkozási szférában. Kutatási témája a gazdasági növekedés és a gazdasági folyamatok szabályozása.

Ligeti Zsombor közgazdaságtanból szerzett PhD fokozatot a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetemen. Jelenleg a BME Közgazdaságtan tanszékének docense, az MTA Statisztikai és Jövőkutatási Bizottság, Jövőkutatási Tudományos Albizottságának titkára. Kutatási témája a gazdasági növekedés és gazdasági fejlődés.