Nem könnyű olyan lánynak lenni, akinek mindig azon jár az esze. Nem csupán arról van szó, hogy állandóan a szexszel foglalkozom, és a libidóm túltesz az általam ismert férfiakén is, de egy a szexuális életemről szóló névtelen blog írása nagyon sokat kivesz belőlem. A blogom inkognitójának megőrzéséhez kreált látszatélet folytonos eljátszása határozottan lefáraszt. Néhány évvel ezelőtt azért kezdtem el a blogomat, mert itt szabadon, valósághűen és őszintén fejezhettem ki magam; ahol nem ítélkeznek felettem, holott nő létemre a szexről beszélek. Nem mondom, hogy nem váltottam ki pár szörnyű, gyűlölködő reakciót, mert jó néhány akadt, de a névtelenség a személyes támadások megúszását jelentette. A kapott vitriolból ítélve hálás vagyok ezért a védőpajzsért. Nem minden e-mail és komment kegyetlen, igazából a többség támogató: az emberek sokkal szívesebben gondolkodnak és vitáznak a szexről, mint hogy pusztán izgatná őket a dolog...

(Csak postai úton küldöm könyvet, aminek az ára pluszban terheli a vásárlót.)