A két szorosan összekapcsolódó regényben Márai a szerelemről, a szenvedélyről, az élet végső értelméről mondja el gondolatait. Az író a szokványos polgári házassági „háromszög” történetét izgalmas mélylélektani drámává alakítja. Az igaziban a feleség, majd a férj mondja el vallomását közös életükről, kapcsolatukról. A Judit …és az utóhang pedig a szerető, az egykori cselédlányból nagyvilági hölggyé változó, a „mellékutca”' helyett a házasság biztonságát kiharcoló asszony története – a háttérben a második világháború után lassan éledező Budapest, majd a New York-i emigrációs lét érdekes tablójával.