Tündérmese? Az is. Fordított előjelű mese az írógépről? Az is. De mivel Erich Kastner, a jeles német író-költő-humor(al)ista csakúgy nem ismer tréfát a humorban, mint Karinthy Frigyes – ezt a mesét is megtűzdeli némi kis édesbús társadalom-csipkedéssel, ha nem is maró, de pezsdítő szatírával. Mert igaz ugyan, hogy ha vége jó, minden jó, de addig a szegény embert játszó milliomosnak és a milliomosnak vélt szegény embernek – no és a harmadik embernek: a jómódú magánzóvá átöltöztetett bölcs urasági inasnak – sok kalandot kell átélnie a hóban, vagyis egy előkelő télisport-szállodában, ahol a többszörös szerepcsere például arra is jó, hogy ki-ki megismerhesse az előkelő társaságot, no meg a fonákját…