"Jurij Szbitnyev azok közé a fiatal szibériai írók közé tartozik, akik szívesen kalauzolják olvasóikat hazájuk különös tájaira, az európai emberek számára ismeretlen vidékekre, olyan emberek közé, akiknek életéről csak keveset tudunk. Szbitnyev a kötetben szereplő három kisregénye közül kettőben – Pásztortűz fehér éjszakában és Búcsú a tajgától – Szibéria tunguzok lakta tájait mutatja be. A tunguz nép félig-meddig pogány szokások vezérelte életmódja s egy szép, tiszta szerelem, amely egy tunguz asszony s egy orosz geológus között szövődik – ez a két említett kisregény témája.
A harmadik kisregény egy sofőr kalandjáról szól, aki egy elhagyott útszakaszon lerobbant autóból gyermekotthoni kicsinyeket vesz át a maga autójába. A mű egy humanista ember lírai története."