Fantasztikus kérdőjelek. Nemere István könyveiről – pedig szép számmal írt science fictiont, politikai krimit, ifjúsági regényt – nem olvastam még szakértő kritikát. A „szakma” észre sem veszi. Gondolom, nem a személyének vagy a műveinek szól ez a semmibevétel, hanem az általa művelt műfajoknak, hiszen tucatnyi jó író jár hasonló cipőben. A többiektől abban különbözik Nemere, hogy „mellesleg” újságokban, folyóiratokban is publikál, mintegy kipróbálva a valóság meghökkentő töredékeit későbbi novellái, regényei megírása előtt. S lássunk csodát: alig emlékszem olyan publicisztikára, ami ne kavarta volna fel az indulatokat. Ádáz sajtóviták robbantak ki jónéhány cikke után, akár a mentőkocsik „sebességéről” írt (Élet és Irodalom), akár a kisvárosban élők hátrányos helyzetéről (Új Tükör).