"E kötet - sorozatunk második kiadásának utolsó kötete - technika- és tudománytörténeti szempontból magában foglalja azt a haladást, amelyet az ember a kőbaltától az atomkorszak küszöbéig, tehát napjainkig megtett. A kötet legfőbb célja azonban az, hogy bemutassa az olvasónak a mai, a legkorszerűbb technikát, ami voltaképpen az egyre gyorsuló tudományos fejlődés gyakorlati megnyilvánulása, eredménye. A könyvet a műszaki ismeretekkel nem rendelkező olvasó is haszonnal forgathatja, mert a szerzők - mindegyik a saját szakterületének kiváló művelője - világos stílusban, közérthető módon tárgyalják a technikai alapfogalmakat, s ebből kiindulva mutatják be, hogy a döntő jelentőségű felfedezések, találmányok, kutatások eredményeképpen hogyan alakult ki a mai technika. Szó esik ezen túlmenően arról is, hogy milyen további feladatai vannak a tudománynak a technika tökéletesítésében, milyen problémák megoldásán dolgoznak ma világszerte a tudósok, a szakemberek.
A kötetet több mint ezerkétszáz illusztráció egészíti ki, teszi érdekesebbé. TARTALOM; Előszó (Dr. Csürös Zoltán) 8; A technika kezdetei (Lukács Ernőné) 9; Az első lépések 12; Mesterségek az őskorban 14; A szervezett társadalom kialakulása 15; Nagy talál-mányok - nagy feltalálók 19; Megszületik a gép 21; Technika a feudalizmus korában 25; Dön-tő fontosságú találmányok 26; A tudomány áttöri a gátakat 29; A születő kapitalizmus 32; Megjelennek a gőzgép ősei 34; Még nagyobb lépés: az elektromosság 37; Energiaforrásaink és erőgépeink (Gáspár László - Várhelyi Tamás) 39; Legfőbb energiaforrásaink szülőanyja 41; Napenergia közvetve és közvetlenül 41; Mi köze a szélnek és a víznek a Naphoz? 41; Fű-tőanyag és táplálék 43; Kozmikus energiák 43; Közvetlenül hasznosítható energia a Napból 44; Mérhetetlen energiatömeg 44; Napsugárzásból hőenergia 44; Napenergiából mechanikai munka 47; Napból - villamosság 50; Munkára fogjuk a szél erejét 53; Vitorla helyett szárnyas kerék 53; Néhány tudnivaló a szélról 55; A replőgép példát mutat 56; Egy tanulságos képlet 57; Néhány szó a magyarországi széljárásról 58; Így gazdálkodhatunk jobban a szélenergiával 59; A vízerő versenytársa 59; A megnyergelt folyók és hullámok 61; Két fontos tényező 61; Hogyan növelhetjük a folyók munkaképességét? 62; Völgyzáró gát és duzzasztómű 63; A vízikeréktől a vízturbináig 64; A Francia-turbina és a Pelton-kerék 64; Vegyünk példát a ha-jócsavarról! 65; Erőmű óriások és hazai erőműveink 66; Hidraulikus energiatárolás vízerő-műveknél 68; Energia a tenger vizéből 70; Tengeri erőmű óriások 71; Hőerőmű a tengeren 73; Jobb vízgépeket! 74; Hőenergia vegyi energiából 75; A tüzelőanyagok vegyi energiája 75; Mesterséges olaj és egyéb tüzelőanyagok 79; Harc a hatásfokért 80; Hőpazarló gőzgépek 82; A belsőégésű motorok már gazdaságosabbak 85; Bánki Donát feltalálja az első üzembiztos karburátort 87; A Diesel-motorok családja 88; Teljesítmény és élettartam 91; Miért fontos a kompresszor? 92; A gázturbinától a sugárhajtásig 93; Newton már tudta 96; A gáturbinák előnyei 97; Légcsavaros gázturbinák 99; Új erőgép a gázturbinából és a dugattyús motorból 99; Az álomautó 100; Mivel kecsegtet? 101; A dugattyús motor reneszánsza 101; Rakétamo-torok 104; Vegyi energiából elektromos energia 105; Galvánelemek és akkumulátorok 105; Akkumulátorok töltése és kisütése 106; Schenek és Farbaky akkumulátora 107; Az akkumulá-tor előnyei és hátrányai 108; Villamos áram - közvetlenül szénből 109; Rövidzárlat az atomok között 109; Közvetlen tüzelőanyag-elemek 110; Az első tüzelőanyag-elem 111; 99 százalékos hatásfok 111; Áram a duranógáz-reakcióból 112; Hőerőművek versenytársa? 113; Kallódó energiák 114; Atomenergia (Rasszl Károly) 117; Energiaforrások - energiaigény 119; Az új korszak története 122; A magfitika alapjai 129; Az atomok felépítése 129; Atommagon belüli erők 130; Tömeghiány, kötési energia 130; Radioaktivitás 131; Magreakciók 133; Magreakció típusok 133; Magreakciók hatáskeresztmetszete 133; A maghasadás 134; Reaktorok alap-ismeretei 136; A láncreakció gyakorlati megvalósítása 133; A rekatorok csoportosítása 137; Heterogén reaktorok 137; Homogén reaktorok 138; Neutronok sorsa a reaktorban 139; A nuk-leáris berendezések szerkezeti anyagai 141; Hasadóanyagok 142; Moderátor anyagok és hű-tőközegek 143; Szerkezeti anyagok 145; Anyagok sugárkárosodása 146; Sugárvédelem 148; Bevezetés 148; Egészségvédelmi kérdések 148; A reaktorok sugárvédelme 150; A sugárzás-mérés 153; Magenergetikai berendezsek felépítése, üzeme 155; Gázhűtésű, grafittal moderált reaktorok 157; Nagynyomású vízhűtéses reaktorok 161; Nehézvízzel moderált és hűtött reak-torok 163; Elgőzölögtető reaktorok 168; Organikus moderátorú és hűtésű reaktorok 173; Fo-lyékonyfém-hűtésű reaktorok 175; Gyorsreaktorok 177; Az atomenergia egyéb alkalmazási lehetőségei 181; Bányászat (Bozsik Valéria) 193; A turkálástól a föld alatti gyárig 195; Felde-rítés a föld mélyében 197; Árulkodó patakok, ibolyák 198; Üzenet huszonhétezer méter mély-ségből 200; Izotóp ""szem"" a fúrólyukakban 202; Külszíni fejtés 204; Bányaépítés 208; Ak-namélyítés 209; Feltárás, vágathajtás 214; Szállítás 216; A kifejtett üregek sorsa 219; A bá-nyában leselkedő veszélyek elhárítása 220; Gázkitörés, szénporrobbanás 220; A bányatűz oltói: a bányamentők 222; Védekezés a ""porhalál"" ellen 223; Vízbetörés 225; Külszíni beren-dezések 225; Szénbányászat 227; Frontfejtés 227; Elővájás, kamrafejtés 231; Lépcsős fejtés 233; Osztályozás 233; Ércek bányászata 234; A láthatatlan urán 238; A bauxit bányászata 240; Nemes fémes ásványok kitermelése 241; Olajbányászat 242; A jövő bányája 243; Automatikus bánya, gázosítás a föld alatt 244; Fejtés, szállítás, osztályozás vízzel 245; Bánya a tenger fenekén 246; Bánya a Holdon 246; Kohászat (Forbáth Róbert) 247; Az érctől a fémig 249; Az ércek előkészítése 251; Kohászat = redukció 254; Magyarország érckincse 255; Vaskohászat 256; A mangán, a Bakony kincse 265; Az alumínium, a magyar fém 266; A bauxitfeldolgozás egyéb fémei 271; A magnézium, a jövő ígérete 274; Néhány szó a fémek csoportosításáról 275; Réz, az elektromosság féme 276; Cink és ólom a gyöngyösoroszi ércből 277; Ón és higany a hiánylistán 278; Az acél szövetségesei 279; A nemesfémek 280; Porkohászat 282; A gép az iparban (Dr. Darvas Pál) 285; A gép jelentősége 287; A szerszámgépek 291; A vas- és fémipari gépek 291; A vas- és fémipar új technológiai eljárásai 312; Fém alakítása robbantással 313; Mágneses alakítás 313; Technológia laser-sugárral 314; Gépelemek rögzítése tagasztással 315; Keresztirányú hengerelés 315; A faipari gépek 316; Gépgyártás 317; Az élelmiszeripar 326; A tejipar 326; A húsipar 328; A hűtőipar 330; A malomipar 334; A sütő- és tésztaipar 336; A sütőipar 336; A tésztaipar 337; A cukor- és csokoládégyártás 337; A cukorgyártás 337; A csokoládégyártás 339; A tartósító ipar 339; A szeszipar 342; A sörgyártás 344; A gép a mezőgazdaságban 347; Hogyan készül a ruházatunk? 352; A fonalkészítés 353; A kelmekészí-tés 355; A kézi szövéstől a modern szövőgépekig 355; A hurkolt kelmék 358; Szövés nélküli textíliák 359; A kikészítés, festés 361; A konfekciós ipar 363; A bőripar 365; A cipőgyártás 368; A papírosgyártás 370; Gépek az építőiparban 373; A magas- és mélyépítő ipar gépei 373; Földmunkagépek 373; A betonozás és habarcskészítés gépei 374; Az anyagszállítás gépei 375; Útépítő gépek 378; Az építőanyagipar 378; A mészipar 378; A téglaipar 379; A cementgyártás 380; Épületelemgyártás 381; A műszeripar 381; A fizikai nagyság mérése 382; Meny-nyiségmérés 382; A hőfok mérése 383; A nyomás mérése 383; Az erőmérés 383; Az időmérés 383; A sebességmérés 383; Villamos műszerek 383; A kémia a technika szolgálatában (Forbáth Róbert) 387; A kémia helye a technikában 389; Hol találkozunk a kémiával? 389; A technika és a kémia 389; Vegyipar, kémiai technológia 390; A kémiai technológia régen és ma 391; A kémiai technológia felosztása 395; A kémiai ipar nyersanyagai 395; A szervetlen anyagok nemesítése 398; A levegő - a legolcsóbb nyersanyag 399; A salétromsavgyártás 403; A kénsavról 405; A kénsav főbb fogyasztói 407; A kősora épült iparok 408; Szódagyártás 409; Nátronlúg 411; Mészkősziklából - gumi 415; Átlátszó anyagok ipara 418; Hogyan készül a színes film? 422; Fémek és festékek 425; Színes pigmentek 428; Az atomenergia anyagai 430; A fúziós energia anyagai 435; Amit nem volna szabad eltüzelni 437; A kokszolás 440; A szerves technológiából 446; A fekete kincsesbánya 459; Olajkémia nélkül nincs közlekedés 454; A petrokémia 460; A petrokémia vegyi folyamatai 461; Műanyag, de nem pótanyag 462; A jobb és szebb ruházkodásért 470; A háztartás vegyi segítőtársai 474; A szépség szolgálatában 480; A növények védelmében 485; A konyha és környéke 489; Az egészség szolgálatában 494; Merre tart a magyar vegyipar 500; A nyomdaipar a művelődés szolgálatában (Löblin Imre) 503; A gondolatközlés eszközei, az írás fejlődése 505; A papíros 510; A könyvnyomtatás feltalálása. Gutenberg működése. A könyvnyomtatás elterjedése 514; Betűkészítés 517; A könyvnyomtatás elterjedése 519; Hogyan keletkezik az elektronsugár? 756; Az elektronsugár néhány tulajdonsága 758; Az elektronsugár terjedési irányának megváltozása elektromos és mágneses térben 760; A katódsugár-oszcillográf. A rajzoló elektronsugárcső 761; Az elektronmikroszkóp 763; Ezt tudja - így született 763; A pontvetítős elektronmikroszkóp 764; Az elektronlencsék 765; Az elektonmikroszkóp 767; Az ionsugár. Az anódsugár 769; Milliomodrésznyi pontossággal mérjük a láthatatlant 770; A röntgensugár 772; A röntgensugarak tulajdonságai 773; A röntgensugár alkalmazása 774; Sugárözönben élünk. A természetes sugárzások 775; Új világ születése a fizikában 775; A radioaktív sugarak 776; Az atomenergia természetes felszabadulása 778; A rádium 779; Az atomsugárzások megfigyelésére szolgáló eszközök 782; A legegyszerűbb eszköz - az elektroszkóp 782; Egyet-len részecske jelzése - számlálócsővel 783; A ködkamra 783; A felvillanások módszere - a szcintillációs számláló 784; A fényérzékeny lemez módszere 785; A kozmikus sugárzás 787; Egyszerű jelenség - izgalmas kérdés 787; A pozitron. Az energia tömeggé alakulása. A mezon 788; Miből áll a kozmikus sugár? 789; A mesterséges radioaktivitás 790; A műszaki forrada-lom küszöbén (Dr. Tarján Rezső) 793; Bevezetés 795; Automaták régen és most 797; Hogyan működik az egyszerű automata? 797; Amit a jégszekrény tanít 797; Egy kis kóstoló egy pilóta feladataiból 801; Hogyan működik a robotpilóta? 802; A rádióirányítás alapelvei 804; A mo-dern automata bevonul a termelésbe 805; Hogyan működik a másolóeszterga? 806; Elektroni-kus digitális számítógépek 808; Mi szükséges az automatikus számoláshoz? 809; Hogyan érintkezik a gép a külvilággal? 811; Hogyan ""emlékszik"" a számítógép? 812; Hogyan működik az elektronikus számítógép? 818; Néhány példa 819; Útban a harmadik generáció 829; Számítógépek és automatizálás 823; Néhány szó a modern nagyüzem problémáiról 824; A kissorozatgyártás problémája 830; Numerikusan vezérelt szerszámgépek 831; Ami a tervezés és a szerszámgép között történik 831; Digitális mérés 832; A mozgásvezérlés problémája 835; Segít a matematika 836; Útban az ember nélküli gyár felé 840; A modern nagyüzem - közelről 841; A számítógép átveszi a termelés irányítását 843; Egy új feladat: a komplex automatizálás 845; Egy sor nehézség 847; A diszpécser szerepe 849; Az optimális szabályozás problémája 851; Hivatal hivatalnokok nélkül 854; Hol tartunk most? 857; A közlekedés fejlődése (Dr Czére Béla) 861; Legyőzzük a távolságot és az időt 863; Így kezdődött 866; Az ókor népei szárazon és vízen 873; Készülődik az ipari forradalom 883; A közúti közlekedés 886; A hajózás 892; A közlekedés forradalma 905; A vasút diadalútja 905; Kialakul a vaspálya 906; Az átmeneti forma: a lóvasút 909; Megszületik a gőzmozdony 910; A vasút győzelme 917; A géphajózás korszaka 944; A közút forradalma: a gépkocsi 961; Közlekedés a városokban 975; Meghódítjuk a levegőt is 984; egy új fejlődési irány: a légpárnás jármű 1004; Űrhajózás és rakétatechnika (Nagy Ernő) 1009; Bevezetés 1011; A rakéta 1013; A rakéta fajtái 1013; Ka-tonai rakétatípusok 1013; Rakéták békés célokra 1019; A rakéta fő részei 1020; A rakéta szerkezete 1022; Rakétahajtóművek 1025; A kémiai rakétahajtómű 1026; Rakéta-hajtóanyagok 1027; A rakétahajtómű szerkezeti felépítése 1029; A fejlesztés iránya 1031; A rakéták kormányzása 1032; A rakéták irányítása 1033; Földi berendezések 1036; Légkörkutató rakéták 1038; Mesterséges égitestek 1041; Mesterséges holdak 1041; Űrrakéták 1045; Az ember űrrepülése 1047; A rakétatechnika jövője 1049; Új típusú rakétahajtóművek 1050; Az űrkutatás gyakorlati alkalmazásai 1052; Meteorológiai mesterséges holdak 1052; Híradás-technikai műholdak 1052; Epilógus, avagy térjünk vissza egy pillanatra a Földre 1054; Név- és tárgymutató 1057; "