Kezdőlap | Ajánlók | Kívánságkosár | Eladóink | Kereső | Könyvrendelés
Facebook Twitter Pinterest




A kultúra világa - A világmindenség / Az élő világ
Lukács Ernőné (szerk.)
Termék helye: Budapest XIII. kerület
Állapot: jó állapotú
Kiadó: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó
Oldalak száma: 642
Kiadás éve: 1963
Fizetés lehetséges módjai: személyes átvétel
800 Ft
A Könyvmegálló egy olyan közösségi oldal, ahol bárki ingyen regisztrálhat és díjmentesen adhat-vásárolhat könyveket. Ha a terméklapon látott információk alapján úgy döntesz, szeretnéd megvásárolni a könyvet, töltsd ki szállítási adataidat és kattints a 'Megveszem' gombra. Ezután a rendszer automatikusan elküldi neked az eladó adatait, az eladót pedig értesíti a megrendelésről, így fel tudjátok egymással venni a kapcsolatot.
Ha vásárlás előtt kérdezni szeretnél a termékkel kapcsolatban, az 'Üzenek az eladónak' gombra kattintva ezt is megteheted. Üzeneteidet az 'Üzeneteim' menüpontban olvashatod el.
Leírás

TARTALOM: A Világmindenség ; Előszó 15; Bevezetés 17; Pillantás a csillagos égboltra 27; Az égitestek távolsága 43; A Hold és a bolygók távolsága 45; Milyen messze vannak a csilla-gok? 47; A csillagok látszólagos és valóságos fényessége 47; Távolság meghatározás változó csillagok segítségével 49; A csillagok természetrajza 52; Színképelemzés 52; Színképtípusok 55; A csillagok hőmérséklete 56; A csillagok belső szerkezete 58; A Hertzsprung-Russel di-agram 59; A tejútrendszer 63; A tejútrendszer szerkezete 63; Csillagok és csillaghalmazok 76; Populációk 77; A tejútrendszer története 78; Rádiócsillagászat 79; Változó csillagok 83; Opti-kai változó csillagok 92; A csillagok eredete 93; A Föld keletkezése 99; Mit tud a tudomány a Föld koráról? 99; A naprendszer főbb sajátságai 100; A naprendszer keletkezésére vonatkozó elméletek 103; Bolygórendszerünk 112; A naprendszer "madártávlatból" 112; Az egyetemes tömegvonzás 114; A bolygók konfigurációk 116; Az élet forrása a Nap 119; A Nap néhány adat tükrében 119; Milyen messze van a Földtől a Nap? 120; A Nap energiaforrása 121; Mi-lyen fényes a Nap? 125; A Nap felépítése és felszíni képződményei 128; A napfelszín és a naplégkör képződményei 130; A napfáklyák 135; A protuberanciák 135; A flerek 137; Séta a bolygók világában 138; A földtípusú és a jupitertípusú bolygók 138; A bolygók fizikai tulaj-donságai 138; A bolygók légköre 139; A földtípusú bolygók 143; A kisbolygók 160; A kis-bolygók fizikai tulajdonságai 162; A kisbolygók eredete 165; Az óriásbolygók világában 168; A távoli bolygók felfedezése 178; A naprendszer határövezetében 181; A mellékbolygók 184; A Hold 186; Az üstökösök és hullócsillagok világában 198; Hogyan dolgoznak az üstököskutatók? 198; Az üstökösök szerkezete 200; Veszedelmes égitestek-e az üstökösök? 205; A visszatérő üstökösök 208; Az üstökösök keletkezése 212; Az üstökösök pusztulása 215; A hullócsillagok 217; A meteorok útja a légkörben 217; Egy rendkívüli meteorhullás 222; Meteoráramok 228; Az állatövi fény 230; A Föld 232; A Föld mozgásai 232; A Föld mozgása a csillagközi térségben 239; Csillagászat és űrkutatás 241; Mesterséges égitestek 243; Új műszerek az űrben 244; A földi megfigyelő hálózat 247; Rakétára, léggömbre szerelt távcső 249; Amit már megtudtunk 250; A Hold túlsó oldala 251; A naprendszer kutatása 253; A csillagászati egység kérdése 254; A Hold ostroma 255; A Nap titka 256; Csillagászati ob-szervatórium az űrben 257; Néhány tudományos feladat 260; Távolabbi tervek 262; Fontosabb forrásmunkák jegyzéke 264; Az élő világ ; Előszó 267; Az élő természet határai 269; Az élet lényege és az élő anyag keletkezése 271; Különböző elképzelések az élet keletkezéséről 271; Az élő anyag fizikai és kémiai tulajdonságai 273; Az élő anyag keletkezése 276; Az élet lényege 279; Az élő anyag szerveződése 286; Az élő anyag és a sejt 286; A különböző sejtel-méletek 287; A sejtek alakja, nagysága, száma 287; A citoplazma 287; A sejtmag 288; A sejt-fal és a sejthártya 289; A sejtszervecskék 289; A sejtek osztódása 290; A koloniák 294; A szövetek 295; Szerv, szervrendszer, szervezet 299; Az életjelenségek 299; Az anyagcsere 299; Az asszimiláció 299; Az autotróf szervezetek asszimilációja 300; Anyagátalakulás a növé-nyekben 305; A heterotróf szervezetek asszimilációja 303; A disszimiláció 304; A fermentu-mok 308; A vitaminok 308; Az ásványi anyagok és a víz 310; Az anyagcserefolyamatok egy-sége 310; A szén, a nitrogén, az oxigén és a víz körforgalma 311; Az anyagcsere formáinak kialakulása 314; Ingerlékenység és mozgékonyság 315; Az ingerlékenység elemi megnyilvá-nulási formái 317; Az idegrendszer és ingerlékenység 318; Feltétlen és feltételes reflexek 320; Az idegrendszer fejlődése 322; A magasabb idegműködés 322; Szaporodás 324; A szaporodás módjai 325; Ivartalan szaporodás 325; Ivaros szaporodás 327; A megtermékenyítés 328; A megtermékenyítést biztosító tényezők 329; A két ivarsejt egybeolvadása 330; Szűznemzés, vagy parthenogenezis 331; Egyedfejlődés 333; Növekedés és fejlődés 333; A növekedés té-nyezői 333; A fejlődés tényezői 335; Öröklődés és változékonyság 343; A változékonyság mint az öröklődés ellentéte 344; Az öröklődés törvényszerűségei 347; Az öröklődés Mendel-féle szabályainak magyarázata 348; Sejttani alapok 351; Biokémiai alapok 354; Általános érvényű-e az öröklődés DNS-elmélet? 360; Az élőlények változékonysága 363; Fokozatos megváltozások 364; A változékonyság okai 364; Az élőlény és környezete 371; Az élet feltét-elei a Földön 371; Az élettelen környezet 372; Az éghajlat 374; Az élő környezet 375; Az élővilág rendszere 378; A növényvilág fejlődéstörténeti rendszerének áttekintése 382; A leg-egyszerűbb élőlények 383; A vírusok és a bakteriofágok 383; A baktériumok 385; Moszatok vagy algák 388; Sejtmagvas moszatok 389; A gombák 392; A zuzmók 400; A mohák 401; A harasztok 403; A nyitvatermők 406; A zárvatermők 408; Kétszikűek osztálya 410; Egyszikűek osztálya 425; Növénytársulások 433; Magyarország növényzetének kialakulása 438; Az állatvilág fejlődéstörténeti rendszerének áttekintése 441; Az állatok rendszerezése 442; Egy-sejtű állatok 444; Egyféle magvú egysejtűek törzse 445; Kétféle magvú egysejtűek törzse 445; Soksejtű állatok 452; Szivacsok törzse 453; Csalánozók törzse 454; Testüreges állatok 456; I. csoport: ősszájúak 456; Laopsférgek tözse 457; Hengeres férgek törzse 469; Villásférgek tör-zse 461; Gyűrűsférgek törzse 461; Féreglábúak törzse 464; Ízeltlábúak törzse 464; Pókszabá-súak 489; Puhatestűek törzse 490; II. csoport: újszájúak 493; Tüskésbőrűek törzse 494; Előge-rinchúrosok törzse 494; Gerincesek törzse 495; Halak 496; Kétéltűek 507; Hüllők 510; Mada-rak 516; Emlősök 537; Méhlepényes emlősök 543; Főemlősök 561; Az evolúció 573; Az első élőlények 573; A Föld őskorának élővilága 573; A földtörténeti ókor 574; A földtörténeti kö-zépkor 575; A földtörténet újkora 577; Az emberréválás 579; A munka szerepe az emberréválásban 582; A törzsfejlődés törvényszerűségei 583; Az ember és az élővilág 587; Néhány érdekesség az élők világából 598; A növényvilád óriásai és törpéi 598; Az orchidea-vadászok 600; Elektromos halak 602; Méhek, hangyák, termeszek 603; A madarak költözésé-ről 608; Név- és tárgymutató 611; A világmindenség 611; Az élő világ 619;

Több