Dériy ​Tibor négy ifjúkori regényét gyűjti egybe ez a kötet. A kéthangú kiáltás a Déry-életmű első szakaszának jellegzetes alkotása: lázas, zaklatott, expresszionista iheltésű hangjával, a fantasztikus elemek alkalmazásával az első világháborút követő évek hangulatát, a háborúban megcsömörlött és meghasonlott ember életérzését fejezi ki. Az Országúton az anarchikus társadalomellenesség regénye: a főhős, aki első személyében mondja el csavargásainak történetét, nem találja helyét a világban, egyéni lázadásban keresi a feloldódást a magány szorongató gyötrelmeiből. Dérynek ezt a regényét a szürrealista költészet formai vívmányainak mesteri áthasonítás jellemzi. A Pesti felhőjáték (mely először Az átutazó címmel jelent meg) groteszk szerelmi történet, egy különös, életidegen, de minden érzelmi és gondolati behatásra kivételesen fogékony pesti fiatalember tragikomikus kalandjainak és reménytelen magányának megkapó regénye. A Szemtől szembe – amelyet Déry már A befejezetlen mondat ujjgyakorlatának nevez – témájában és hangjában egyaránt sítlusváltozást jelez: az 1932-es berlini munkásfelkelés eposza, s egyszersmind kísérlet egy új, korszerű realista regényforma és ábrázolásmód kialakítására.