Gandhára művészete – a múlt évszázad e régészeti-történeti felfedezettje – meghatározó jelentőségű volt az egész buddhista művészetre: a hellenizmus és a buddhizmus találkozása révén minden kétséget kizáróan ez a terület a buddhista emberábrázolás forrásvidéke.
A szerző – a kérdés avatott kutatójaként – érdekesen, színesen, a legfrissebb szakirodalom birtokában mutatja be a két kultúra találkozásának történeti és kultúrtörténeti feltételeit és megvalósulását, majd azt mutatja meg, hogy e találkozás hogyan hozta létre a sajátos gandhárai művészetet : hogyan lett az eredetileg ábrázolás nélküli Buddhából Gandhárában Apolló arcú Buddha. A könyv utolsó fejezetei e művészet főbb lelőhelyeit, művészeti anyagát és belső-ázsiai kisugárzását tárgyalják.