„Itt állok, másként nem tehetek. Isten engem úgy segéljen, ámen.” Ezekkel a szavakkal fejezte be a hagyomány szerint Luther beszédét a wormsi birodalmi gyűlésen, amikor megtagadta tanainak visszavonását.
A szászországi kicsiny Wittenbergből kiinduló reformációs mozgalom nagy vihart kavart nemcsak Németországban, hanem messze túl a birodalom határain is. Fellépése úgy hatott ekkor „mint a villám a puskaporos hordóra ”, viták, felkelések, nagy parasztháború követte, s Németország széttagolódásának elmélyülése, a fejedelmek hatalmának megerősödése. A szerző eleven képet rajzol a reformátor ellentmondásos lényéről, igen plasztikusan, színesen ábrázolja a kort, amelyben Luther élt, és mindazokat, akikkel akár a politikában, akár a magánéletben kapcsolatba került. Míg régebben Luther alakját csak a teológusok rajzolták meg, a szerző minden vallási elfogultságtól mentes, tárgyilagos és modern Luther-képet ad.