Királytükör ez a könyv. A XV. és a XVI. században tucatjával íródtak királytükrök azzal a céllal, hogy fejedelmeket bevezessenek a hatalom, az uralkodás művészetébe. De a nem is titkolt cél többnyire az volt, hogy a királytükör szerzője elmondja álláspontját a korszak és nemzete politikai állapotáról. Királytükröm a képzeletbeli Dániában játszódik, Hamlet halála után, amikor az ifjú Fortinbras kerül Dánia trónjára. Az időpont az 1600-as évek eleje, az európai nagy egyensúlyozások időszaka. A valóságos Dánia ekkor nagyhatalom.
Könyvemben más, bizonytalan és kisebb Dánia szerepel. A tét, hogy Dánia kiszorul-e az európai kontinensről, vagy meggyökeresedik ott. A királytükör szereplői többnyire beszélgetőpartnerek egy kolostorban. E Dánia lehetne az ezredvégi Magyarország is. Néhány év múlva senki sem fog emlékezni arra, hogy kik rejtőztek szereplőim mögött. Csak az lesz az érdekes, hogyan bánt valaki a központi hatalommal, miként viselkedtek a nemzetállammal a kozmokraták, mit jelentett Európához illeszkedni, vagy attól távolodni.
Figyelő szemmel követik „királyhű” személyiségek és ellenzékiek, valamint mindkettőtől függetlenek, hogy mit ér egy ország lerohanása, a mozgó háború, s milyenek azok a politikusok, akik e lerohanást vezénylik. Megvitatják, mit jelent a kisnemzeti politika, és mit ér a nagynemzeti, miben különbözik az államférfi a politikustól, Képkirályság a valóságtól. Hol van az igazi élet, az államban vagy azon kívül? Elgondolkoznak azon, mit tarthat össze egy nemzetet, milyen szegénynek és milyen gazdagnak és hatalmasnak lenni.
A könyv politikai elemzés és nem művészi alkotás. A párbeszéd nem dráma, hanem dialógus. Vélemények és érzések ütközése.