Zouga Balantyne őrnagy valamelyik vad fekete királytól zsákmányolta a „Ballantyne koncessziót”, amellyel ezer évre jogot szerzett egy hatalmas terület minden ásrányi kincsére az afrikai kontintes belsejében. A mérhetetlen gazdagságért vívott küzdelem azonban csak a király halálával, és a harcosok büszke nemzedékének pusztulásával érhetett véget. A fékezhetetlen szenvedéllyé fajult becsvágynak iszonyú tömegmészárlás lesz az ára. És fekete Afrika szellemei bosszút állnak a győzteseken. A történet színhelye Dél-Afrika, a nagy gyémántláz idején, azokban az években, amikor a hevenyészett, járvány sújtotta sátortáborból kialakult a gyémántbányászat központja, KImberley. Amikor a frissen fölfedezett, kincset rejtő dombokat elözönlik a üzletemberek, a kisszerű gazemberek és a pénzetlen gyémántbányászok. És dúl a véres harc a fekete kontinensért. Wilbur Smith azonban nem történelmi regényt, hanem letehetetlenül igzalmas kalandregényt írt, öldöklő csatákról, romantikus és kevésébé romatnikus szerelmekről, hősökről és kalandokról, feketékről, fehérekről, egyszóval: emberi sorsokról.