-Add ide a smaragdokat, te pedig mehetsz. Nézd, ebben a játszmában mindketten nyertesek lehetünk-mondta Morrie.
Luisa kilesett a polcok mögül, valami apró mozgásra várva, ami megmutathatja, hol van az áldozata.
-Nagyon gyorsan lettél csempészből gyilkossá.-Morrie hangja most mögüle szólalt meg. Luisa megfordult, de még mindig nem látta a férfit.
Morrie hirtelen ott állt a polcsor végén. Mosolygott. Felemelte pisztolyát. – Egyszerű a dolog, drágám. Hosszú távon én sosem vesztek.
Luisa lassan benyúlt táskájába és kivette a borítékot a smaragdokkal. Morrie intett, hogy jöjjön közelebb. A nő elindult.
– Tedd le a pisztolyt, Luisa – figyelmeztette Morrie. Luisa odanyújtotta a borítékot és bólintott, de ahelyett, hogy letette volna a pisztolyt, közvetlen a férfi mellkasára tüzelt.

„Jó lesz, ha Robin Cook egy pillantást vet a háta mögé, mert itt jön az Átverés művészete, amiben van minden: Hollywood, szerelem, bepillantás a plasztikai sebészetbe, agyafúrt csempésztrükk; és olyan izgalmas, hogy ugyanúgy lebilincseli majd Önöket is, mint engem (és ezt úgy értem, hogy elejétől a végéig kiolvastam egy éjszaka).” Robert B. Parker