Lepsényi István személye a legmagasabb szintű mérnöki-irányítói munka minőségére jelent garanciát szerte a világban. Neve összefonódik az egykor legjelentősebb magyar gyár, az Ikarus rendszerváltásig tartó sikertörténetével. Az Autókonszern élén a hazai gépkocsigyártás terepét készítette elő, hogy aztán a nem kevés gáncsoskodás ellenére a projekt megvalósuljon: vezetésével Esztergomban felavatták az első magyarországi Suzuki gyárat. A két, merőben eltérő munkamódszer olajozott együttműködése Lepsényi diplomáciai érdeme. Kiolthatatlan érdeklődése hajtotta tovább a Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft. élére, ahol meghatározó fejlesztéseket hajtott végre. Energiája szinte kifogyhatatlan: többnyire üzleti úton van, és ma sem dolgozik kevesebbet, mint hajdanán az Ikarus-telepre kijárva. Amikor japánul kellett tanulnia, japánul tanult, a napi több órás vonatutakon szépirodalmat olvasott, s ha műszaki konzultációra volt szükség, nem volt rest felkeresni régi kollégáit. Pályája olyan kiváló mérnök-tanárokéval fonódik össze, mint Dr. Palkovics László, Michelberger Pál vagy Jakab Mátyás. Ez utóbbi két szakember, valamint Kapolyi László e kötetben is kiegészítik Lepsényi történetét: miként lehetett újat teremteni a lebomló hazai szocializmusban. Kötetünk hőse a tudomány alapjai mellett még valakit megismert leningrádi műszaki egyetemista korában: leendő feleségét. A hajdani kollégista pár mára nagyszülővé lett, bár Lepsényi István nem a hintaszékben üldögélő nagypapa megtestesítője. Hogy mivel telnek napjai, ez is kiderül az életútját bemutató kötetből.