Abu Juszuf is mosolygott.
- Maga magyar, ezért vegyük csak Budapestet. Van ott egy emberünk, aki magával vitt egy fiolát. Ha megkapja a parancsot, a fiolát feltöri, beleönti egy húszliteres kanna vízbe, aztán az egészet kiönti két nap múlva valahol Dunakeszin, Budapest valamelyik ívóvízkútjánál. A folyadék, tele vírusokkal leszivárog a kavicsrétegeken át a kútig, és két nap múlva hatalmas járvány tör ki... Egy másik emberem a parancs vételekor elmegy néhány drogériába és teljesen legálisan megvásárolja azokat az anyagokat, amikből bomba készíthető. Ha csak a nagy kelet-nyugati fővezeték egyik oszlopát, mondjuk Albertfalvánál belerobbantja a Dunába, a fél ország áram nélkül marad. Néhány emberem felrobbantja a legnagyobb budapesti pályaudvarokon a jelzőrendszer irányítóberendezéseit, és napokra megbénül a forgalom a magyar vasutakon. Elég egy ruszkiktól lopott rakétát kilőni a solti adótoronyra, és nincs a fél országban rádióadás. Ezek az emberek már ott vannak, lehet, hogy hosszú évek óta... Csak a parancsra várnak, és ha megkapják, egy percig se gondolja, hogy nem fogják végrehajtani. És senki sem tudja őket megakadályozni ebben. Legalábbis valamennyit biztosan nem.
A háború 38 napi bombázás és 100 órányi szárazföldi harc után - egyelőre - fegyverszünettel zárult. Az emír visszatért Kuvaitba, a minden képzeletet felülmúló technikai fölény legyűrte Irakot. De a béke még messze van...
A könyv a képen látható állapotban van.