Kezdőlap | Ajánlók | Kívánságkosár | Eladóink | Kereső | Könyvrendelés
Facebook Twitter Pinterest




Magyar kuriózumok
Ráth Végh István
Fizetés lehetséges módjai: átutalás, személyes átvétel
1000 Ft
A Könyvmegálló egy olyan közösségi oldal, ahol bárki ingyen regisztrálhat és díjmentesen adhat-vásárolhat könyveket. Ha a terméklapon látott információk alapján úgy döntesz, szeretnéd megvásárolni a könyvet, töltsd ki szállítási adataidat és kattints a 'Megveszem' gombra. Ezután a rendszer automatikusan elküldi neked az eladó adatait, az eladót pedig értesíti a megrendelésről, így fel tudjátok egymással venni a kapcsolatot.
Ha vásárlás előtt kérdezni szeretnél a termékkel kapcsolatban, az 'Üzenek az eladónak' gombra kattintva ezt is megteheted. Üzeneteidet az 'Üzeneteim' menüpontban olvashatod el.
Leírás

A szerző az előszóban kifejti, hogy mit is jelent a szó: „kuriózum”. Szerinte nincs rá megfelelő magyar szó, mert jelenti azt, hogy „ritka, érdekes, furcsa, különös, rendkívüli” és lényege a hitelesség. E könyvében csak olyan adatokat dolgozott fel, amelyeknek megtalálta az eredetét, forrásait. A kuriózumok irodalmát különféleképpen lehet feldolgozni: lehet tudományosan, lehet lexikonszerűen sorba szedni, legélvezetesebben a franciák tálalták, könnyű, olvasmányos formában. Ráth-Végh István tíz évig gyűjtötte anyagát és igyekezett olyan kuriózumokat közreadni, amiket az olvasók nem ismernek.

A kultúrtörténeti adatokat témák szerint csoportosítja. Kezdi a Katonadolgokkal, fényt derít többek közt arra, hogy honnan származik a mondás: „keményfejű magyar”. Szerepelnek a könyvben Csodagyerekek (volt akit két és fél éves korában beírattak az iskolába). Csodagyereknek számított Bolyai János is, akinek villámgyors felfogása volt és 12 éves korában a hatodik gimnázium anyagából vizsgázott. Tünemények (a mai UFO-k elődei) már a 16. században is léteztek. Pl. 1525-ben három Napot láttak az égen megjelenni, ez jelképezte, hogy Magyarországnak három uralkodója lesz: János, Ferdinánd és a török. Kuriózumként említi a szerző a régi szerelmes leveleket a 16. századtól kezdve a 20. századi apróhirdetéseikig. A száműzött betű összefoglaló cím alatt azonos magánhangzóval írt verseket sorol fel a gyűjtemény, valamint egy ige nélküli regényt. Parnasszusi játékok közül különösen érdekes Werbőczy törvénykönyve és Magyarország földrajza versben. Szócsintani példatárat, vagyis szógyártási rendszert (szókat csinálni tanít rövidítésből származik) is bemutat, amelyre számos példát sorakoztat fel (a kaktusz huszúr, mert húsos és szúr; embrió lemb, leendő ember). A hónapnevek erőszakos magyarítására példa a 16. századból: főhó, fagyhó, fűhegy stb., vagy későbbi időkből január – zúzoros, február – enyheges, szeptember – gyümölcsönös stb. A Magyar kuriózumok 1934-ben jelent meg először – a ma olvasójának is szórakoztatást, „kuriózumot” jelent a könyv elolvasása.

Több