A kárhozat urának átka Stephen Donaldson
Vízöntő Könyvek

Világszerte ritka az olyan regény, amely fiatal és idősebb, kezdő és ínyenc olvasót egyaránt lebilincsel. Kiragadja az egyforma hétnapokból, átemeli egy képzelet teremtette világba, s csoda közegébe, amely bármennyire különbözik megszokott valóságunktól, egészen mégsem idegen tőle. Álombéli más, mint Donaldson regényfolyama is, amelynek minden kötete legalább annyi ideig szerepelt a nyugati sikerlistákon, mint Tolkien híres könyve, A gyűrűk ura; a párhuzam korántsem véletlen. (Filmeket is emlithetnénk, a Csillagok hárború-ját, az ujabbak közül a Willow-t) A regény hőse, Thomas Covenant, betegsége által megbélyegzett, örök magányra ítélt ember. Mikor baleset éri, élete másik világban folytatódik, ahol egyértelműbb a jó és rossz különbözősége – de melyik a valódi s az álom teremtette? A hely, ahol addigi élete pergett, nem engedte, hogy törvényeitől, szokásaitól különbözve éljen, holott ezek oly gyakran kerültek ellentmondásba a sajátjával. Mint a világirodalom ősi remekeiben, Donaldson regényében is utazik a főszereplő, s útja során hihetetlenebbnél hihetetlenebb kalandok esnek meg vele. Thomas Covenant hírvivő, akinek a Lordokkal együtt szembe kell szállnia a Kárhozat Urával, a rossz megtestesülésével. Megmenti barátait, jóllehet ő nem egyértelműen jó vagy rossz, mint e csodavilág teremtményei; bűnt követ el, de éppen bűntudata az, amely választásra kényszeríti. Jóslat jár előtte, várja a szerep, amit be kell töltenie, s Covenant bizony nehezebben azonosul vele, mint Covenanttal az olvasó, akit elragad, magával sodor a mese árja, amely a csodák ellenére is választ ad kérdéseire, holott az ő élete csak a köznap valóságát ismeri. Régen jelent meg regény, amely az ember csillapíthatatlen meseigényét ilyen lebilincselő művészettel elégítette ki. Donaldson nagy sikerű regénye különös, a régi krónikákra emlékeztető, archaizáló nyelven íródott, hogy ez magyarul is az eredetihez hasonló színvonalon szólal meg – ritka fordítói remeklés.