A kora miatt sárgásak a lapok és az elején valószínűen egy kis nedvesség miatt gyűrött a lap.
A fiatal orvos, aki gyógyulni tér haza Franciaországba, nem gondolja, hogy egyik tűzfészekből a másikba kerül, s hogy miután vietnami menekülteket mentett a Dél-kínai-tengeren, most a saját családját kell megmentenie. Ha tudja. Szellemileg fogyatékos húga ugyanis már az őrület felé sodródik, apja pedig eltűnt. És anyja, a grófné, hallani sem akar sem a csendőrségről, sem – a lánya számára – az ideggyógyintézetről. Nem kockáztathatja a család jóhírét. Lespiniére doktor tehát magánnyomozásba fog, s ahogy lassan felgöngyölíti a szálakat, a háborúk és természet csapások borzalmai után az eltorzult emberi kapcsolatok poklát is megismeri.
A sikeres szerzőpárosnak (magyarul eddig három könyvük jelent meg, a Nőstény farkasok, Kamaszok, Ördöngösök) egyik leglebilincselőbb és legszebb műve ez a regény, nem utolsósorban azért, mert a tragikus történetet egy megindító érzelmi szál szövi át: a fiatal doktor alig serkenő szerelme egy haldokló vietnami lány iránt, és a cselekmény hátterében egyre jobban kirajzolódik a sajátos vidéki táj, a Briére, a maga titokzatos mocsaraival, sajátos növény- és állatvilágával, s ki tudja, mit rejtegető sötét vizeivel. Holt vizeivel. A holtak vizeivel.