Mit tehet egy elkényeztetett, fiúsan lázadó, makrancos természetű nemeskisasszony 1847-ben, ha beleszeret egy olyan ifjú emberbe, aki ugyan építészmérnöknek készül, de társadalmilag mélyen alatta áll a lány nagy múltú nemesi családjának? És főként mit tehet akkor, ha mire szerelmét be merné ismerni, a történelem olyan helyzetet produkál, amelyben törékennyé válik az emberi élet? A szeretett ifjú a szabadságharc katonája lesz, aki talán képes lenne feláldozni szerelmét a dicsőségért, ha ez a tetterős, hős lelkű és robbanékony magyar Scarlett O'Hara utána nem megy hadszíntérről hadszíntérre; ápolónőnek áll, lopott szerelmes óráikhoz a vízaknai és a dévai csaták ágyúdörgése ad aláfestést. De ott van vele Világosnál is, együtt siratják el a szabadság reményét, hogy aztán vállalja érte a törvényen kívüliséget is, együtt bujdosván a Haynau-önkény éveiben a gömöri rengetegben. Nem az amerikai Észak és Dél háborújának, hanem a jól ismert magyar szabadságharcnak a személyiségei, különös eseményei adják a történelmi hátteret ehhez a finoman megírt szerelmi történethez, amely – mondhatni – a magyar irodalom egyik legszebb szerelmes regénye. Az író trilógiává bővítette később; a Sorsvirág és a Tűzvirág című folytatásokkal együtt nem csupán egy lángoló szerelem történetét meséli el, hanem szélesen hömpölygő eseményfolyamként ábrázolja a magyar történelem talán legizgalmasabb éveit is.