A hatalommegosztás Sári János
Osiris Kiadó

Újszerű állapotban.

A hatalommegosztás eszmerendszere és a hatalom intézményi ellenőrzésének korlátozására irányuló szándék az elmúlt háromszáz esztendő legnagyobb hatású politikai áramlata. A jogfilozófiai értelemben vett hatalommegosztás a 17. századi Angliában keletkezett, alapja a common law volt, amely szerint a közjog normái mindenkire, így az uralkodóházra is kötelezőek. A hatalommegosztás elméleti előzményeit kutatva Sári János visszanyúl az antik elméleti hagyatékhoz (Platón, Polübiosz, Ciceró), majd a mai eszmerendszer szülőhazája, Anglia 17. századi politikatörténetét veszi szemügyre. A hatalommegosztás újkori elméletének megfogalmazása kapcsán Locke nézeteit ismerteti, majd áttér a "nagy orákulum", Montesquieu életművére, amelyben a társadalmi-politikai tényezők viszonya intézmények közötti viszonyként jelent meg. A törvényhozás és végrehajtás között kialakult az ellenőrzés és függőség viszonya, hatalmi egyensúlya. Az Egyesült Államok alkotmánytörténetéből mint az eszmerendszer újabb, fontos fejlődési állomásából kiemeli a processzuális szemléletet, vagyis, hogy a hatalom gyakorlásával kapcsolatos konfliktusok bírósági úton oldandók meg. A hatalommegosztás elméletének újabb alternatíváit a 18. századi (forradalom előtti és forradalmi) Franciaország kínálta (Rousseau, a jakobinusok stb.). Az eddigiektől merőben eltérő szemlélet tükröződik a német "jogállam" gyakorlatában (Rechtsstaat). A jogi - voltaképpen igazgatási - állam elméletét több szálon Hegel filozófiájára vezeti vissza a szerző. ; A magyarországi visszhangot tárgyalva megállapítja, hogy lényegében valamennyi áramlat támogatókra talált hazánkban, szól a 17. századi előzményekről, Kossuth működésének hatásáról, az 1848-as alkotmányról, Eötvös József műveinek jelentőségéről és a századforduló táján működött Concha Győző tevékenységéről. A hatalommegosztás teóriáját felváltó hatalomegyesítő elméletek kapcsán szót ejt a marxi szocialista felfogásról. A hatalommegosztás elméletének modern fejleményei kapcsán szól Bibó István és Magyary Zoltán nézeteinek eltéréséről, vitájukról, a probléma politológiai megközelítésének módszeréről, végül áttekinti az ombudsman és az alkotmánybíráskodás, a kormány és államfő, valamint a parlament jogkörét, egymáshoz való viszonyát, szót ejt a hatalom területi megosztásáról, a hatalommegosztás nemzetközi összefüggéseiről. - E fontos jogtörténeti, politológiai munka egyaránt számíthat a szakemberek és az egyetemisták figyelmére.