Nyomozás történetét tartja a kezében az olvasó. Az utolsó hullámban az író nem egy gyilkosság lélektani hátterét, a gyilkos kilétét akarja kideríteni, nagyobb és izgalmasabb feladatnak vágott neki. A nagy sikerű s modern prózaírásunk történetében oly fontos szerepet játszó Tegnap és Szabadság testvérkönyvében arra kiváncsi, hogyan érheti el az ember életének igazi intenzitását és teljességét, milyen csalódásokon, szerelmeken és szakításokon kell átverekednie magát, hogy látszatlét helyett a maga életét élhesse egészen, mikor minden gondolatában, érzésében, érzékében, törekvésében maga tapasztal, s maga nyilatkozik meg. A létezés körének legszemélyesebb belső gíűrűi, család, gyermekkor, neveltetés, iskolázás bemutatása után veszi szemügyre a nagyobb átmérőjűeket, hogy pontos látleletet készíthessen a két háború közötti magyar társadalom szervi bajairól, a beteg valóságérzék szülte impotens létformákról, a nemzeti tudatot meghamisító, cselekvésképtelenségre kényszerítő hamis legendákról, azokról az egyéni és közösségi életben egyaránt pusztító betegségekről, amelyek a történelmét nem alakító, csak elszenvedő magyar világot pusztulásba sodorta. S amelyektől meg kellett – meg kell – szabadulni az embernek, hogy otthonos lehessen a jelenben.