Egy tizennyolc éves párizsi lány írta ezt a regényt. A mai francia nagypolgári ifjúság viharos, bonyolult, s meglehetősen cinikus életérzése árad belőle: vidámság és unalom, szerelem, napsütés, titkos bánat, öntudatlan kegyetlenség és a szépség, a jóság talán még öntudatlanabb áhitozása.
De Sagan, ez a csípős nyelvű gyerek, nemcsak a maga tizennyolc éves világát tudja kifejezni. Valami különös koraérett megértéssel tekint maga köré, árnyalt, finom lélekelemzése „felnőtt”, érett írónak is becsületére válnék.
A Jó reggelt, búbánat valóságos diadalutat járt meg Európában, de még a tengeren túl is. Kevés regény van, amely jellegzetesebben érzékeltetné a húszadik század ötvenes éveinek francia – vagy talán nyuga-európai – ifjúsága egy részének kiábrándult mohóságát, tépett életigenlését.
Sagan könnyed, szellemes szövegét Boldizsár Iván fordításában olvashatja a magyar olvasó. A kötethez Bajomi Lázár Endre írt előszót.