Félreállhat-e a becsületes ember a gonosz erők elleni harcban?
1944. október 15-én öt magyar katona megszökik a frontról. Csak ők maradtak életben abból a századból, amely annak idején teljes létszámban vonult ki a keleti hadszíntérre. Parancsnokuk, Türr Pál főhadnagy már csak egyet akar: túlélni a háború utolsó hónapjait, biztos rejtekhelyen bevárni a nácizmus összeomlását. Ettől a szándéktól vezettetve jut el embereivel és a hozzájuk csatlakozó Olgával, a fiatal zongoraművésznővel egy premontrei rendházba, amely biztos búvóhelynek látszik. Itt, a rejtőzködés nehéz, idegfeszültséggel teli heteiben bomlik ki a regény drámája a kommunista Szojka gépkocsivezető és Türr főhadnagy között. Dönteniük kell: segítenek-e kiszabadulni a kolostor alatti völgybe hurcolt politikai foglyoknak, vagy végzetükre hagyják őket, hogy semmit se kockáztassanak. Türr a végsőkig ragaszkodik vélt igazához. Nem akar részt venni az akcióban, mire három embere az ő akarata ellenére kísérli meg kiszabadítani a foglyokat. Vállalkozásuk és az ezt követő drámai események a regény csúcspontja.
A kolostor csöndjében ébredt szerelem – Türr főhadnagy és Olga szerelmének – finom rajza szövi át az izgalmas cselekményt, amelynek minden részletére rányomja bélyegét a kor és az ellentétes akaratú emberek előbb alig észrevehetően izzó, majd kirobbanó feszültsége.