író (1908-2004)

Észak-Alériában, Tebeszában született francia regényíró, esszéista.  Édesapja tolmácsként dolgozott és kiválóan beszélte az írott és beszélt arab nyelvet is. Miután édesapja 1916-ban meghalt, édesanyjával Párizsba költöztek. Angol irodalmat tanított több egyetemen is.  A második világháborúban angol tolmácsként szolgált. Dunkerque-nél a németek elfogták, később ezt az élményt használta fel  az 1949-es, Két nap az élet c. könyvéhez, mely elnyerte a Goncourt-díjat és amelyet 1964-ben megfilmesítettek.  Egy sikertelen szökési kísérlet után végül 1943 júniusában engedték szabadon, majd ezt követően Franciaország déli részén, egy farmon telepedett le. A Goncourt-díj elnyerése után egyszerre foglalkozott egyetemi oktatással és az írással.

A Goncourt-díj hatalmas elismerést hozott neki, ő pedig ontani kezdte a színdarabokat, regényeket, pamfleteket. Egy elvet azonban mindvégig fent tartott: humanitárius volt. Elítélte a gyarmatosítást, a koncentrációs táborok szörnyűségeit. Azon vágyától vezérelve, hogy elmeneküljön a jelen szürnyűségeitől, csatlakozott a francia a kommunista párthoz, bár annak sosem vált igazán aktív tagjává.

1977-től Merle egy teljesen új irányba indult el és a történelmi regények mesterévé vált.

Három házasságából négy fia és két lánya született.

2004 március 27-én hunyt el, 95 éves korában.