Füst Milán
(1888–1967) |
1888. július 17-én születik meg Budapesten, a Hársfa utca 6. sz. házban Fürst Milán Konstantin.
1896. Apja, Fürst Ignác meghal. Anyja (Weisz Jozefa) dohánytőzsdéhez jut a Dohány utca 63. sz. házban. Itt élnek nehéz körülmények között – a trafik mögötti szobában – közel húsz évig. Füst életének egyik legmeghatározóbb, legellentmondásosabb kapcsolata az édesanyjához való viszonya.
1903. Tüdővérzést kap; utókezelésként egy hónapot tölt Abbáziában. Bár felépül, ettől kezdve állandó halálfélelemben él, betegségeit aggodalmasan számon tartja.
1904. Elkezdi a naplóírást, melyet 1944-ig, a jegyzetfüzetek eltűnéséig folytat.
1908. Bekapcsolódik a Nyugat indításába; itt jelenik meg első írása, Peter Altenbergről. Megismerkedik Osvát Ernővel, „halálos barátjával”, akinek kezdetben ösztönző, utóbb bénító hatása Füstöt élete végéig kíséri.
1909. A Nyugatban megjelenik első verse (Szétforgácsolt erők), tanulmánya (Gondolatok vázlata a külső és belső szemléletről), cikke (Szigeti József). A folyóirat rendszeres munkatársa lesz. Kosztolányival, Karinthyval, Tóth Árpáddal, Nagy Zoltánnal, Somlyó Zoltánnal kerül közelebbi barátságba.
1910. Megírja az Aggok a lakodalmon című sorstragédiáját.
1912. Jogi doktorátust szerez. 1921-ig a főváros több felsőkereskedelmi iskolájában közgazdaságtant tanít. Szenvedélyes pedagógus.
1914. Megjelenik első kötete, a Változtatnod nem lehet. Egy újsághír alapján megírja aBoldogtalanok című drámáját, melyet a Nyugat is közöl. Berlinben eléri a darab előadását, de a háború kitörése elsöpri a bemutatót.
1916 tavaszán meghal édesanyja. Füst az Angyal utcába költözik.
1917. Elkészül Nevetők című első kisregényének első változatával.
1918–1919. A Vörösmarty Akadémia ügyészévé választják, majd részt vesz az Alkotó Művészek és Tudományos Kutatók Szövetségének megszervezésében.
1919. Átdolgozott részleteket jelentet meg a Naplóból a (Földi Mihály szerkesztésében megjelenő) Új Idők című folyóiratban. A siker hatására előfizetőket gyűjt a Naplókiadáshoz, ami évtizedekre egyik legnagyobb ambíciója lesz. Megírja A lázadó című első egyfelvonásosát.
1920. Politikai szerepvállalása miatt iskolájában fegyelmi eljárást indítanak ellene; nyugdíjaztatását kéri. Kitanulja a szűcsmesterséget. Megírja Advent című kisregényét; megjelenik könyv alakban a Nevetők.
1921. Az Athenaeum pályázatán első díjat nyer Az aranytál című kisregényével. Megjelenik második verseskötete, Az elmúlás kórusa; bevezető tanulmányt ír Berzsenyi Dániel válogatott verseihez.
1922. Derkovits Gyula illusztrációival megjelenik az Advent. A pozsonyi Tűz több részletet közöl a naplójegyzetekből.
1923. Megjelenik könyv alakban a Boldogtalanok; elő is adják az Írók Színpadán Forgács Rózsi főszereplésével. Megjelenik a Nevetők német kiadása. Feleségül veszi volt tanítványát, Helfer Erzsébetet. Hosszú olaszországi nászutat tesznek.
1925–1926. Sorra jelennek meg a Nyugatban egyfelvonásosai (Ákoska; A zongora; Atyafiak és a nők).
1927. Több éves gyötrelmes munka után befejezi Catullus című drámáját, melyet a Nyugatközöl.
1928. Súlyos neurózisának kezelésére hat hónapot tölt Baden-Badenben, Georg Grodeck szanatóriumában. A pszichológus rendkívül nagy hatást tesz Füstre, a lélektan területén mesterének tekinti. A kezelésből hazatérőben több nagyvárost meglátogat.
1931. Három hét alatt megírja a „férfikorom fényességének” tartott Negyedik Henrik királycímű tragédiáját.
1932. Rengeteget fárad a Negyedik Henrik király német fordításának és berlini bemutatásának megszervezésével, amit végül a nácizmus uralomra jutása tesz lehetetlenné.
1933. Megjelenik az Amine emlékezete. Feleségével meglátogatják Dubrovnikban Déry Tibort, majd a két író hosszabb görögországi utazást tesz.
1934. Írói munkásságának 25 éves jubileumát ünneplik a Zeneakadémián. MegjelennekVálogatott versei. Feléled a Napló kiadásának terve, megkezdi a jegyzetek átdolgozását.
1935. Elkezdi írni „nagyregényét”, A feleségem történetét. A sajátos mondatdallam kidolgozása során negyvenezer oldal vázlatot készít.
1938. Utolsó verse, amely a Nyugatban megjelent: A völgyben.
1940. Megjelenik könyv alakban az Amine emlékezete és a Szakadék. A Szép Szó részletet közöl a Negyedik Henrik királyból, majd – kilenc évvel a megírás után – megjelenik a teljes dráma is.
1942. Hétévi megfeszített munka után befejezi A feleségem történetét. A regény megjelenése csekély visszhangot vált ki.
1943. Újra felvetődik a Napló kiadásának terve; a Hungária Kiadóval szerződést köt és megkezdi a korai jegyzetek – jelentős – átdolgozását.
1944. március 15. A Napló utolsó bejegyzése. A naplófüzetek és átdolgozott részek eltűnése után többé nem készít jegyzeteket, a később – többségében – megkerült anyagról nem vesz tudomást.
1945. A Vércse utcai házukat az ostrom alatt bombatalálat éri; néhány hónapig társbérletben laknak. A nélkülözésben több nyugat-európai és amerikai barátjuk siet segítségükre.
1946. Új lakást kapnak a Párisi utca 6. sz. házban.
1947. Rengeteg előadást tart, felolvasásokon vesz részt. Többször szerepel a Magyar Rádióban is.
1948. Szabadegyetemi előadásaihoz emlékezetből rekonstruálja elveszett esztétikáját, melyLátomás és indulat a művészetben címmel jelenik meg. Lukács György és Korniss Gyula bírálata alapján a budapesti egyetemen az esztétika magántanárává habilitálják. Szellemek utcája címen megjelenik új verseskötete és Véletlen találkozások címen novelláinak első gyűjteménye. Kossuth-díjat kap.
1949. Szakadékok címen megjelenteti öt – átdolgozott – kisregényét.
1951. Megkezdi híressé vált előadásait a budapesti egyetem bölcsészkarán. Shakespeare-előadásait nagy tanulmányokban is közzé teszi; lefordítja a Lear királyt. (Ez a felajánlása Rákosi Mátyás hatvanadik születésnapjára.)
1953. Súlyosbodó betegségei tolókocsiba kényszerítik; állandó látási, szív-, keringési, légzési, emésztési stb. panaszokkal küzd.
1955. Többéves hallgatás után megjelennek új kisregényei, Őszi vadászat címen. Sikerül elérnie Lear-fordításának megjelentetését.
1956. Megjelenik az Emlékezések és tanulmányok. A forradalmi eseményekben lehetőségei szerint részt vesz: november 2-án az Irodalmi Újságban jelenik meg, s a rádióban is elhangzik az Emlékbeszéd Thukydidész modorában az elesett hősök sírja felett című írása. November 4-én a Parlamentbe viteti magát: Hruscsovhoz akar felhívást intézni, melyet négy nyelvre lefordítanak, de beolvasni már nem volt idő.
1957. Az elveszett Napló gondolati anyagára építve elkészül az Ez mind én voltam egykorcímű filozófiai tanmese-gyűjteménye. Megindul munkáinak gyűjteményes kiadása a Magvető Kiadónál. A Rowohlt Verlagnál megjelenik A feleségem története.
1958. Megjelenik A feleségem története francia kiadása a Gallimard-nál. Elkészül a Hábi-Szádi kűzdelmeinek könyve. Konstantin úrfi fiatalsága és Zsiráfkönyv címen elbeszélései és meséi jelennek meg a Móra kiadónál. Hetvenedik születésnapján kitüntetik. Új lakásba költöznek, a Hankóczy Jenő u. 17. sz. alá.
1959. A Boldogtalanok és a Negyedik Henrik király közös kiadása.
1960. Megjelenik A feleségem története lengyelül. Váratlanul nyugdíjazzák az egyetemen.
1961. Öröktüzek címen megjelennek összegyűjtött elbeszélései; befejezi utolsó nagy regényét, A Parnasszus felét. A feleségem története jugoszláv kiadása.
1962. A Madách Színház Pártos Géza rendezésében bemutatja a Boldogtalanokat.
1963. Hetvenötödik születésnapján szerzői estje az Irodalmi Színpadon.
1964. Harminchárom évvel megírása után a Madách Színház bemutatja a Negyedik Henrik királyt. (Rendező: Pártos Géza; címszerepben: Gábor Miklós.)
1965. Irodalmi Nobel-díjra jelölik. Ebből az alkalomból interjút készít vele a svéd rádió.
1966. Az életműkiadás újabb darabja jelenik meg: Drámák. Utószót ír kedves könyvéhez: Dickens Copperfield Dávidjához.
1967. július 24-én meghal. Temetése – akarata szerint – teljes csendben történt.
Fontosabb díjak, elismerések:
1932, 1935, 1946 – Baumgarten-díj
1948 – Kossuth-díj
1958 – A Munka Vörös Zászló Érdemrendje
Forrás: PIM.hu
Füst Milán megvásárolható könyvei