Christoph Ransmayr 1954-ben született a felső-ausztriai Welsben. A bécsi egyetemen filozófiát és néprajztudományt tanult. A ’80-as évek elejéig rádió- és folyóirat-szerkesztőként dolgozott, 1982 óta szabadfoglalkozású író. A ’80-as és a ’90-es években hosszú utazásokat tett, többek közt az Északi Jeges-tengeren, Brazíliában, valamint a Himalája és a Transzhimalája különböző vidékein. Sok éven át Dublinban élt; nemrég visszatelepült pályakezdése helyszínére, Bécsbe. Christoph Ransmayrt – kisprózája, esszéi, útibeszámolói mellett – elsősorban eddigi négy regénye tette híressé. Magyar nyelven ezidáig Az utolsó világ (Budapest, Maecenas, 1995, fordította Farkas Tünde) és A Kitahara-kór (Péecs, Jelenkor, 1998, fordította Adamik Lajos) c. művei voltak olvashatók.
„… kivételes tünemény a német nyelvű kortárs irodalomban.”
Die Zeit
„...álom az örök hóról, mint Thomas Mann Varázshegyében...”
Frankfurter Allgemeine Zeitung
