Nagykanizsán született 1935. május 9-én. Édesapja tanító volt, édesanyja őt és két kisebb testvérét nevelte. Gyermek- és diákéveit Zalahalápon, Tapolcán, Nemeskeresztúron és Balatongyörökön töltötte. Keszthelyen érettségizett 1953-ban. Politikai okokból nem tanulhatott tovább. A Balaton mellett, Zala megyében, Dunapentelén volt segédmunkás. 1956 őszétől Pécsett először fémnyomó munkásként, majd rövid ideig könyvtárosként dolgozott. 1960–63-ban az Esti Pécsi Napló kulturális rovatvezetője, 1963–67-ben aDunántúli Napló főmunkatársa. Közben elvégezte a MÚOSZ Újságíró Iskoláját. 1956 előtt kezdett publikálni, első novelláskönyve 1962-ben jelent meg.

Első felesége Nemes Teréz (1956 és 1961 között), egy fiúgyermekük született. Második felesége 1966-tól Nagy Franciska újságíró és író, egy leánygyermekük született.

1967-ben Budapestre költözött. Szabadúszó író, 1971–74-ben az Új Írás szerkesztője, majd főszerkesztő-helyettese, 1976–94-ben az Élet és Irodalom főmunkatársa, 1993-tól aLyukasóra szerkesztőbizottsági tagja. 1976-ban rövid ideig a Magyar Írószövetség titkára. Tagja volt a Magyar Művészeti Akadémiának.

Életében összesen 26 könyve jelent meg: elbeszélések, regények, tárcák, publicisztikák, karcolatok, interjú-portrék és szociográfia. Több könyvét idegen nyelven is kiadták. AFürdőigazgató című drámáját a Miskolci Nemzeti Színház mutatta be 1977-ben. Művei alapján három film forgatókönyvét készítette el: Harlekin és szerelmese (rendező: Fehér Imre), Tűzgömbök (rendező: Fehér Imre), A kenguru (rendező: Zsombolyai János). Tizenkét tévéjátékot írt.

Hosszan tartó, súlyos betegség után hunyt el 1997. január 19-én.

Forrás: PIM.hu