Két regény simul egymás mellé ebben a kötetben. Mindkét történet 16-17 éves serdülokrol szól – fiúkról és lányokról –, akik már nem gyerekek, de még nem felnottek. Ám a Fekete ablakok sihederei 1945 tavaszán, a háború végén kamaszok, az Egymás szemében szereploi három évtizeddel késobb, 1975-ben tinédzserek. Fabricius Bálint és barátai a borüket viszik vásárra a megmaradásukért, és egy morális kötelesség parancsára: a túlélés lehetőségét kell megtalálniuk olyan napokban, amikor a felnőttek világa fiatal életükre tör. Harminc év múlva Fábián Attila és Ventus Tamara önmagukat és egymást – társat a magányosságuk ellen – keresik a XX. század utolsó negyedének kapujában, olyan társadalmi atmoszférában, amely megannyi ellentmondással hat kiforratlan kamaszaira, rákényszerítve őket, hogy ítélkezzenek a felnőttek világra fölött. Két regényben két nemzedék. \Előttük az élet\: azok az évtizedek, amelyekben ok lesznek a felnőttek – nekik kell megméretniük az ítélkező utódok által.