Őfelsége, ​aki azt sem tudja, mi a pénz, kirándulást óhajt tenni az alvilágban. Csakhogy ott nem olyan könnyű boldogulni, mint a trónszéken, ahol alkalmasint Fülig Jimmy helyettesíti őt egy darabig a nép nagy megelégedésére.
Mr. Theónak pénze van tömérdek, ötletet keres, hogyan célszerű elkölteni… Számos javaslat érkezik.
A rendkívüli kalandokat végigkíséri Piszkos Fred, a Kapitány és Fülig Jimmy, a fűtő-pincér-uralkodó-elsőtiszt – s kettőjük vetélkedése. Ez utóbbi szomorú végkifejlete pedig a következő:
„Piszok Alfréd ült a ládán minden gugsolék, és dohánza” – írja Fülig Jimmy. – „És asztán mondá: "Emlékszel-e fijjam, hogy én eccer egy ilyen lábába, téged kértelek és te engemet nem eresztettél ki? Sőt! rámtettél még ládákat” (Csakugyan ijesmi lehetett eccer). És mondtam: „Fredi bátya még ezen tréfát megjegyzé kedves fejébe?” Mire ő felelte: „Nem hinném, hogy szórakozott vagyok”. Mondom: Nyissa ki a ládát. Aszongya ő nem asztalos, hagyam békében. És elmegy." A kiváló elsőtiszt persze „önerőből” is ki tud jönni a ládából, de akkor látá ám – hogy egyenest a karanténba…