A felfedezések korában a ,,földrajzi hosszúság problémája" jelentette a legnagyobb tudományos kihívást. A hosszúsági fok meghatározásának képessége híján a tengerészek a szó szoros értelmében elvesztek a tengeren...
1714-ben az angol parlament óriási jutalmat ajánlott fel annak, akinek a földrajzi hosszúságot meghatározó metódusa sikeresnek bizonyul. A tudományos elit - Galileitől Sir Isaak Newtonig - az égboltot térképezték fel, abbéli bizonyosságukban, hogy a válasz a csillagok közt rejlik. Egyetlen ember, John Harrison mert csak mechanikus megoldásban hinni - egy olyan órában, mely a tengereken olyan precízen méri az időt, amire addig még a szárazföldön se igen volt példa...
Egy történet, mely legalább annyira szól a kor fondorlatairól, mint a tudományról...
