Teljesen új, olvasatlan könyv.
A diszkurzív megközelítés homlokterében az irodalmi jelenség áll, különös tekintettel az emberi szómű (a megnyilatkozás, a dialógus, a jel-, a szimbólum- és a történetképzés) poiésziszének. Ám sorozatunk neve a tárgyi utaláson túl más értelmet is magában foglal, amennyiben szerzőink egy bizonyos költészettani dialektikus kimunkálását és meghonosítását is feladatuknak tekintik. Ennyiben a Diszkurzívák megnevezés a szöveginterpretáció szolgálatba állított beszédmód sajátosságát emeli ki. S végül elgondolható emblémánk utalásiránya úgy is, mint diskurzusra invitáló jelzés mindazok számára, akik a kötetben felvetett kutatási irányok s a megoldási javaslatok kifejtésében megszólaló beszédmód és szellemiség iránt érdeklődnek. A szerkesztők a klasszikusnak elismert orosz, ill. más nyelvű irodalomtudományi és kultúrontológiai munkák magyar nyelven történő megjelenítését elsőrendű feladatuknak tekintik. A magyar irodalom poétikai újraértelmezésének örvendetesen gazdagodó könyvtárához is szeretnénk hozzájárulni egy-egy tanulmánykötettel vagy monográfiával. Sorozatunk tehát az orosz és a magyar literatúra, az irodalomelmélet és a kulturológia keretei között kezdeményez szakmai párbeszédet mindenkivel, aki figyelmével megtiszteli kiadványainkat.
A regénynyelv alanya
Szegedy-Maszák Mihály: Önértelmezés és regényelmélet
Kovács Árpád: Vallomás, elbeszélés, írás: a személyes diszkurzus Szent Ágostonnál
Dobos István: Az önéletrajzi olvasás lehetőségei
Horváth Csaba: A kamaszkor regénye, a regény kamaszkora
S. Horváth Géza: Az Aranykor nyelve – a nyelv aranykora
Bókay Antal: Retorika és narrativitás Paul de Man irodalomelméletében
Bényei Tamás: Áttételek: regény és etika Maurice Blanchot gondolkodásában
Túry György: Martha C. Nussbaum etikai kritikája
Hima Gabriella: „Die Form der Individualität im Roman”
Clemens Lugowski elfelejtett regényelméletének újrafelfedezése
Bécsy Tamás: P. Pavis Szondi-kritikája
Az európai regényről
Dobolán Katalin: A pikareszk kalandjai. Lazarillo de Tormes
Molnár Angelika: A goncsarovi regénytípus
Selmeczi János: Szó, zene, kép, álom, és az írott szövegmű
Turgenyev: A diadalmas szerelem dala
Szávai Dorottya: A Bovaryné mint szöveghagyomány
A Jadviga párnája flaubert-i olvasatban
Tegyey Gabriella: A perszonális elbeszélőforma szerepe Simone de Beauvoir Mandarinokjában: Anne naplója
A magyar regényről
Hermann Zoltán: A poétai román mint kontextus
Kisfaludy Sándor: Himfy szerelmei
Eisemann György: Az írás anarchizmusa. Egy Jókai-regény újraolvasása
Kabdebó Lóránt: Baradlay Kazimir hatvan perce
Kalavszky Zsófia: P. S. regényes élete
Fried István: Pesti divat 1912-1914-ben. Elbeszélői helyzetek a Rezeda Kázmér szép életében
Bónus Tibor: A csúf másik. A saját idegenségének irodalmi antropológiájáról.
Kosztolányi Dezső: Pacsirta
Szitár Katalin: A tudat nyelvi alakzatai Németh Lászlónál
Szilágyi Zsófia: „Távoli hegyvonulat elmosódó körvonalai a völgyszorosból”. Kukorelly Endre TündérVölgy, avagy az emberi szív rejtelmeiről című regénye
Kamarás István: Regény-olvasatok a hatvanas-hetvenes évek és az ezredforduló irodalmi élményvilágában
