Kovács Árpád: a regény és a trópusok - Tanulmányok - A második veszprémi regénykollokvium
Teljesen új, olvasatlan könvy.
A diszkurzív megközelítés homlokterében az irodalmi jelenség áll, különös tekintettel az emberi szómű (a megnyilatkozás, a dialógus, a jel-, a szimbólum- és a történetképzés) poiésziszének. Ám sorozatunk neve a tárgyi utaláson túl más értelmet is magában foglal, amennyiben szerzőink egy bizonyos költészettani dialektikus kimunkálását és meghonosítását is feladatuknak tekintik. Ennyiben a Diszkurzívák megnevezés a szöveginterpretáció szolgálatba állított beszédmód sajátosságát emeli ki. S végül elgondolható emblémánk utalásiránya úgy is, mint diskurzusra invitáló jelzés mindazok számára, akik a kötetben felvetett kutatási irányok s a megoldási javaslatok kifejtésében megszólaló beszédmód és szellemiség iránt érdeklődnek. A szerkesztők a klasszikusnak elismert orosz, ill. más nyelvű irodalomtudományi és kultúrontológiai munkák magyar nyelven történő megjelenítését elsőrendű feladatuknak tekintik. A magyar irodalom poétikai újraértelmezésének örvendetesen gazdagodó könyvtárához is szeretnénk hozzájárulni egy-egy tanulmánykötettel vagy monográfiával. Sorozatunk tehát az orosz és a magyar literatúra, az irodalomelmélet és a kulturológia keretei között kezdeményez szakmai párbeszédet mindenkivel, aki figyelmével megtiszteli kiadványainkat.
Kulturális, narratív és prózanyelvi identitás a regényben
Abádi Nagy Zoltán: A trópus mint kulturalizációs narrativitás
Orosz Magdolna: A bomlás virágai: az élettörténet narratív mintájának változásai
Tegyey Gabriella: Az önéletírás dilemmái Duras A szerető című elbeszélésében
Nagy István: Élettörténet, nyelviség, megértés (Marina Cvetajeva: Elbeszélés Szonyecskáról)
Molnár Angelika: Terméketlen írástermék (Az írás metaforái Goncsarov Hétköznapi történet című regényben)
S. Horváth Géza: Az én destrukciója mint a narráció eredete (A bűn tropológiája Dosztojevszkijnél)
Kovács Árpád: Prozéma és metafora (Szavak és tettek Dosztojevszkij prózájában)
A hiány produktív figuralitása
Fried István: Megosztott személyiség, én-kettőződés Jókai Mór regényeiben (Az élet komédiásai értelmezéséhez)
Eisemann György: Elhallgatás, beszéd, szubjektum Kemény Zsigmond regényeiben
Kovács Gábor: Figuralitás és prózanyelv (Mikszáth Kálmán: Bede Anna tartozása)
Szitár Katalin: Hiánymetaforák és alanyiság (Németh László: Iszony)
Olvasásművelés a regényben
Mekis D. Kános: A Babits-próza rétegei (Közelítési lehetőségek)
Szigeti Lajos Sándor: „Kissé gyalázatos és önmagába merülő” (Az olvasás veszélyes művelete Kuncz Aladár regényében)
Kabdebó Lóránt: Az Einstein-szindróma Szentkuthy Praejében
Horváth Csaba: Apakönyv
Szilágyi Zsófia: A falu és a robbanás (Grecsó Krisztián Isten hozott című regénye mint az Életem regenye ujraolvasása)
Történetalakzatok a szövegközi térben
Dobolán Katalin: Kulcs-hercegnő
Hermann Zoltán: „mint Vőlegénynek, úgy mégyek a ’Halál’ Angyalának elejébe” (Hamupipőke és Fanni)
Arany Zsuzsanna: „Mesevilágok” Henry James és Kosztolányi prózájában
Kalavszky Zsófia: Én, Borisz Alihanov, született Alekszandr Puskin – Szergej Dovlatov Zapovednyik című regényéhez
Mezősi Miklós: Az autoritatív elbeszéléstől a váratlanság poétikájáig (és tovább) – A költői szubjektum autopoiésise a Borisz Godunovban
Kisantal Tamás: Narratív szerkezet és történelemkoncepció a korai holokauszt-szövegekben
Kitekintés
Paul Ricceur: A metafora és a hermeneutika központi problémája (Fordította: Kovács Gábor)
Igor P. Szmirnov: A rövidség értelme (Fordította: Szitár Katalin)
