Nem érdekel, hogy nézel ki. Nem számít a szagod, a frizurád. A történeteid közömbösek nekem. Legbelül nem törődöm vele, milyen magányos vagy, milyen kiéhezett. Kielégítelek, és egy időre megadom neked azt az érzést, hogy kívánnak. Közelséget akarsz? Keress magadnak egy barátot. Nem akarsz egyedül lenni? Fizess meg, és a tied vagyok. Te megkapod, amit akarsz. Én megadom, amit én akarok.
Branko a saját céljaira használja ki nők magányosságát. A huszonhárom éves vonzó fiatalember a testét használva menekül a széthulló Jugoszláviából. Története időtlen: a férfit nem mozgatja semmiféle hazafias érdek, nincs a horizontján más, csak önmaga – és végül más vesztenivalója sem marad. Egyre inkább kicsúszik a talaj a lába alól, végül pedig mindenért meg kell fizetnie.