Charlotte Rogan első könyve letehetetlen: cselekménye izgalmas, fordulatos, a stílusa gördülékeny. Elgondolkodtató, morális kérdéseket vet fel, anélkül hogy moralizálna. A történet az első világháború kitörése idején játszódik, és egy elsüllyedt hajó túlélői sorsán keresztül vizsgálja, határhelyzetben hogyan foszlik le a civilizáció az emberekről, miként állatiasodnak el. A másik érdekes kérdésfelvetés, hogy egy szélsőséges helyzetet ki él túl, és miért. A Mentőcsónak túlélőit bírósági tárgyalás várja és a média hisztérikus bűnbakkeresése. Az Alekszandra cárnő óceánjáró hajó 14-es számú mentőcsónakjának huszonegy napig tartó hányattatásairól Grace Winter naplója tudósítja az olvasót, melyet védőügyvédeinek kérésére írt. A hajótöröttek közül három nőt - a főhősnő mellett Ursula Grantet és Hannah Westet - megmentésük után bíróság elé állítanak, mert a mentőcsónakban töltött 14. napon megölték a csónakot addig irányító tengerészt, az Alekszandra cárnőn szolgáló Mr. Hardie-t. A regény lényegében Grace fejében játszódik, az ő benyomásain, tapasztalatain keresztül írja le nemcsak a mentőcsónakban, hanem a hajótörés előtt és a tárgyaláson történteket is, illetve felidézi élete odáig vezető eseményeit és bemutatja saját belső gondolatvilágát.