Madárka

Jó antikvár állapotban.

Madárka különös, a megszokott élettől elrugaszkodott álomvilágban él, melyet még legjobb bartája, Al sem ért. Szelíd, ártalmatlan, tiszta lelkű ember, aki viszont hihetetlen öntörvényűségtől hajszolva egyetlen rögeszméjének hódol: szárnyalni akar, mint a madarak. A lelkileg sérült ifjú a madarak szabadságot jelképező világába menekül, azonosul e csodálatos lényekkel, elzárkózik az őt körülölelő külvilág mocskától, a küszöbönálló háborútól. Furcsa, szokatlan viselkedése fokozatosan elszigeteli a "normálisnak" elkönyvelt közegtől, és ez által megnyílik számára a szabadság útja, melyet embertársai azonban őrülettel azonosítanak. A háború végét már egy katonai elmegyógyintézetben éri meg, itt talál rá a súlyos állsérülése miatt leszerelt gyerekkori bartátja Al - a realitás megtestesítője -aki a harctér borzalmainak tapasztalatával a háta mögött átértékeli az őrültségről és az épelméjűségről - a társadalom normái által - belénevelt fogalmakat. Madárka naplójegyzetei és a külvilág történései szabályszerű ciklikussággal váltsják egymást. A regény eseményeinek rendszeresen ismétlődő váltakozása álomszerű varázslatba ringatja az olvasót. A valós világban zajló történetek ecsetelésével zaklatott, feszült hangulatot áraszt, majd feloldja az andalítóan lebegő, ellazító érzésekkel, melyeket a levegőt uraló csodálatos lények szárnyalásától kölcsönöz.