Amikor a patinás katonatiszti családból származó svéd tanítókisasszony írásra adta a fejét, senki sem gondolta volna, hogy 1909-ben a Nobel-díj Bizottság neki fogja ítélni a világ legrangosabb elismerését. Selma Lagerlöf, a Nils Holgerson írója, tudott valamit az emberekről, az irodalomról, amitől az olvasók, kiadók, kritikusok és filmrendezők egyformán megszerették. Az idő is kíméletesen bánt vele: műveit halála után éppúgy olvassák, mint életében. E kötet két kisregényt fűz össze, mindkettő egy lányról és egy nagy szerelemről szól, s életre szóló lírai olvasmányélménye lehet egy fiatal lánynak.