„A ​történelem olyan, amilyen. A múlt nem módosítható utólag vágyálmok, ábrándok vagy éppen önkényes taktikai fogások szerint. S ha a szíves olvasók közt netán akadna, akinek ez sehogy sem tetszik így, kérem, most mindjárt tegye le ezt a könyvet, hiszen neki talán nem történészhez kellene fordulnia. Az itt közölt tanulmányok közös alapgondolata ugyanis, eltérő témájuk ellenére, hogy a történelemnek – a múlt minden szögletében – csak egy objektív valósága van, s ez megfelelő szakmai feltételek mellett kielégítően megismerhető. A feltárt valóság megbízhatóan pontos bemutatására pedig elengedhetetlenül szüksége van minden társadalomnak, közösségnek, sőt egyénnek is, ha nem óhajt saját jelenében szélütöttként tapogatózva emlékezetkiesésben élni. Az itt összegyűjtött írások vitába szállnak az olyan – régebbi vagy akár újabb keletű – téves nézetekkel, amelyek tisztánlátásunkat akkor is akadályozzák, ha olykor megszokottnak, elfogadottnak tűnnek. Magyarországot sem irreálisan, szigetként, hanem az európai fejlődés részeként, annak összefüggéseiben próbáljuk bemutatni: A történelmi megismerés csapdáiról is szó esik e kötetben, és persze a szakmai és szakmán kívüli "veszedelmek” ellen a történettudomány „védelméről” is. Az, hogy a hazai közönségben különösen nagy érdeklődés él nemzeti múltunk iránt, különböző – részint talán nem is kedvező – hatások következménye lehet. Maga a jelenség azonban mindenképpen pozitív, mert a társadalom egészséges igényét jelzi arra, hogy valóságosabban megismerve történelmét, jelenét is reálisabban mérlegelhesse. A múltat vállalni emberséggel, felnőtt nemzetként, szorongás és öncsonkítás nélkül, nem a gyengeség, hanem az erő jele, és egyben forrása is." (Kosáry Domokos)