Mohózat

Jó antikvár állapotban.

Spiró György újabb drámáit gyűjti egybe a kötet. A cím kettős értelmű: utal a legtöbb darab műfajára, jellegére (bohózat), de utal a témák igen nyomatékosan jelenlévő motívumára is (mohóság, pénzéhség, harácsolásvágy, kapzsiság). A művek (Ahogy tesszük; Legújabb Zrínyiász; Dobardan; Vircsaft; Kvartett; Árpád-ház) az utolsó kivételével a rendszerváltozás közben, a rendszerváltozás után játszódnak. Az egyikben válásról van szó, illetve főként arról, hogy lehetetlenség manapság elválni, főként a lakáskérdés megoldhatatlansága miatt; a másik azokat a szemléleteket, „hozzáállásokat” mutatja be egy-egy figurában, illetve azok konfliktusaiban, amelyeket a különböző világképek, életstratégiák jelentenek (a veterán munkásőr, a nyugatra emigrált, ott csalódott, hazatért magyar, az „eredeti tőkefelhalmozás” lázában élő gyermek és unoka); a harmadik mintegy menet közben ábrázolná a rendszerváltozást, Mikszáth híres művéhez csatlakozva, az Új Zrínyiászt felidézve, annak a bátorságával avatva szereplőkké a néven nevezett politikusokat (Antall Józseftől Kis Jánosig, Horn Gyulától Kupa Mihályig, Orbán Viktortól Paskai Lászlóig és tovább). A darabok első látásra amolyan naturalista, verista munkák: remek epizódok, metszetek sokaságában mutatják be a mindennapi nyomorúságok, balgatagságok, aljasságok és lehetetlenségek egész kavalkádját. Mindegyik szereplő, mindegyik típus, szituáció és viselkedésmód ismert, csakhogy Spiró tollán és műhelyében feledhetetlenül életessé is válik. A drámák azonban jóval többek is, mint látleletek napjainkról, a történelem mai folyásáról: egy-egy darab és a darabok együttese is igazi és mély történetfilozófiát, a magyar élet nagy vonalainak modelljét evokálja, ezért illik a kötetbe az egyetlen valóban történelmi dráma az Árpád-házról, amelyben ugyanazok a képletek, és így ugyanaz a történetfilozófia, a történelemnek ugyanaz az abszurditása mutatkozik meg, mint a mai témájú művekben.
– A kiemelkedően értékes drámakötet természetesen azok érdeklődésére is számíthat, akik a műveket nem láthatták színházban.