Előszó helyett
Az egyetemes jogtörténet II. egyetemi tankönyv megjelenéséhez 9
Horváth Pál: A modern kori jog fejlődéséhez 13
A joghistória határán 15
A modern jog a legújabb kor küszöbén
Horváth Pál: Az áruforgalmi, illetve az ún. gazdasági jogok történelmi szerepváltásai 21
Állam és jog a legújabb kor küszöbén 22
A gazdaság megreformálását célzó jogalkotás 25
A jogrend, illetve a gazdasági jogalkotás szférájában megjelenő torzulások. Az ún. vegyes szakjogok 31
Állammonopolista, direkt irányítási rendszerek 35
Kényszerpályák, terelőutak történelmi előképei a modern jog fejlődésében 40
Stipta István: Az európai jogállamiság válsága a XX. században 45
Az első világháború utáni államfejlődési tendenciák 45
A fasiszta állam jellegzetességei és intézményei 48
A jogrendszer jellemzői, a jogállamiság felszámolása 52
Gönczi Katalin: Alkotmány - és jogfejlődés az angolszász államokban 57
A modern kori angol alkotmány 57
A szabadságjogok érvényre juttatása az amerikai Legfelsőbb Bíróság XX. századi gyakorlatában 63
Kodifikáció vagy esetjog az angolszász jogrendszerben 67
A történeti jogi iskola és a kontinentális jog recepciója az angolszász jogterületeken 73
Révész T. Mihály: Átalakulás a modern (amerikai) jogi kultúrában 75
Általános elvárás az igazságszolgáltatástól 75
A jogi kultúra újabb kori változásai 77
A jóléti állam szerepe 80
Az egyén és a közhaladás szimbiózisa 83
Horváth Pál: Kulturális jogok, tudományszabadság az újabb kori jogtörténetben 91
A tudományszabadság fejlődéstörténete 93
A történeti tényezők szerepe 95
Eltérések a modern nevelési világmodellek fejlődésében 96
A modern jog, a felzárkózás típusjegyei
Horváth Pál: A késleltetett modell szintjéhez történő felzárkózás 107
A kisnemzeti (állami) struktúrák újabb kori fejlődése 107
A viszonylag legkedvezőbb feltételek között születő modell 111
Az alkotmányos monarchia a fejedelmi diktatúrák útvesztőjében 118
A jellegzetesen kelet-európai modell sorsa az áttérés időszakában 127
Horváth Pál: A délkelet-európai jogcsoportrégió a kisnemzeti szuverén államiság korszakában 139
A kodifikált jog az áttérés időszakában 140
A délszláv jogterület 148
A modern jog kiépítésének késői modellje 154
A külső joghatások, a magyar jogminták szerepe 158
A törésvonalak kialakulása 166
Torzulások, direkt irányítási rendszerek
Horváth Pál: Az újabb kori jogfejlődés és a gazdaság direkt irányítási rendszere 175
A történeti tényezők meghatározó szerepe 175
A szovjet jogi modell kialakulása 179
Az állam gazdasági szervező tevékenysége, a forradalmi jogalkotás szerepe 181
A jog állammonopolista jellegének kialakulása 184
A kodifikált jog szerepe a gazdaság direkt irányítási rendszerében 187
A polgári eljárásjog pozitív szolgálati szerepe 193
Horváth Pál: Torzulások a volt (európai) szocialista országok fejlődésében 201
Az európai "népi demokratikus" államrend kialakulásának sajátosságai 201
Az ún. "népi demokratikus állam" kezdetei 203
A csehszlovák átalakulás 204
A lengyel "népi államiság" kezdetei 207
A délkelet-európai régió sajátosságai. Kényszerpályák, terelőutak 211
A jugoszláv és az albán átalakulás sajátosságai 214
Az ún. európai "népi demokratikus" jogcsoportrégió
Horváth Pál: Kormányzati rendszerek az európai szocialista országokban 221
A "szocialista" állam német földön 222
A csehszlovák "népi demokratikus" átalakulás eredményei 226
A lengyel "népi demokratikus" állam 230
Kormányzati rendszerek Délkelet-Európában, Bulgária 234
Az újabb kori román állam 239
A jugoszláv, illetve az albán államiság jellegzetességei 243
Horváth Pál: Az európai "népi demokratikus" jogcsoportrégió jellegzetességei 251
A "szocialista jog" német földön 252
A csehszlovák és a lengyel jogfejlődés jellemzői 257
A délkelet-európai jogcsoport 263
Kitekintés
Horváth Pál: A pangás korszaka, a rendszerváltás közelségében 273
Az ún. "fejlett szocialista jog" korszaka 273
Az államépítés útkeresései 275
Az átfogó jogi újraszabályozás (kodifikáció szerepe 277
A polgári jog szférájához tartozó ágazatok szerepének kibővülése 279
A családjogi viszonyok jellemzői 281
A szovjet munkajog 283
A földjogi és mezőgazdasági jogi viszonyok jellemzői 284
A bűnügyi ágazatok fejlődése 287
A főbb történelmi változások a processzuális jogágazatok területén 290
Stipta István: Európai integrációs koncepciók a XX. században 297
A világháborúk hatása az európai egységgondolatokra 297
A második világháború alatti egységelképzelések 299
A győztes nagyhatalmak közötti konfliktusok 302
A "harmadik erő" koncepciója 303
Angol terv a "harmadik erő" megvalósítására 306
Korai nyugati integrációs tervek 308