GYŰJTEMÉNYEK A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA KÖNYVTÁRÁBAN

A kötet a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára fennállásának 175 éves évfordulója alkalmából jelent meg. A könyvtár alapjait 30000 kötetes családi könyvtárának felajánlásával gróf Teleki József, az Akadémia első elnöke vetette meg 1826-ban. Az ő példáját követve az idők folyamán nagylelkű mecénások és kiemelkedő tudósok hagyatékai kerültek az intézmény állományába. Az ajándékozás mellett a rendszeres és céltudatos gyűjteménygyarapításnak köszönhetően ezek az állománytestek tovább gazdagodtak, s jó ideje rangos gyűjteményekként állnak a tudományos kutatás rendelkezésére. Ezekről, az évszázadok kultúráját felölelő gyűjtemények legfontosabbjairól ad áttekintést kötetünk. Az Akadémiai Könyvtár őrzi Magyarország második legnagyobb ősnyomtatvány-gyűjteményét. A mintegy 1200 darabot számláló állománytest jelentős része ajándékozás útján, a Telekiek könyvtárából, Ráth György, a híres könyvgyűjtő, valamint a Vigyázó család hagyatékából került könyvtárunkba. Az írásbeliségünk kezdetei követhetők nyomon a magyar nyelvemlékek gyűjteményében. Történelmi múltat idéz a Széchenyi-gyűjtemény, mely Széchenyi István, az Akadémia megalapítója hagyatékának egy részét, naplóit, levelezését, műveinek kéziratait, továbbá a Széchenyi életével és működésével kapcsolatos kéziratos forrásokat foglalja magába. A kéziratokat, levelezéseket, metszeteket, könyveket tartalmazó, Európaszerte ismert Goethe-gyűjtemény az Elischer család jóvoltából került az Akadémia könyvtárába. A Thomas Ender osztrák tájképfestő 220 akvarelljét tartalmazó ún. Waldstein-gyűjtemény, Waldstein Jánosnak, az MTA igazgatótagjának az ajándéka.