Népi szűcsmunka
Kresz Mária

Jó antikvár állapotban.

A népi öltözködés jellegzetes darabjai a juhbőrből készült subák, ködmönök, bundák és mellesek. Rátétes vagy hímzett ornamenseik a népi díszítőművészet nemes ízléséről és változásiról egyaránt hírt adnak Maga a szűcsművészet a népművészet rangos mesterségei közé tartozik: a bőr kikészítése, szabása és díszítése ugyanis nagy ügyességet és szakértelmet kíván. Kresz Mária könyvében szűcsművészet múltjával éppúgy megismerteti az olvasót, mint a bőrruhákra kerülő gazdag díszítmények változatos típusaival. A szűcsmunkát tájegységek szerint mutatja be, elemezve az erdélyi, alföldi, felföldi, dunántúli szűcsmunkák egyéni karakterét és kiemelkedő remekeit, a budapesti Néprajzi Múzeum tulajdonában lévő tárgyak alapján.Összefoglalásában igen figyelemreméltó hipotézist vet fel. Mivel a honfoglalás kori tarsolyok eredetileg bőrből készültek, feltételezhető, hogy díszítésük visszavezethető a bőrmunkára, a népi szűcsmunka egyik fajtájában a népvándorlás kori ornamentika él tovább. A szöveget 35 fekete-fehér és 16 színes képtábla, valamint 32 szöveg közötti rajz illusztrálja.