Márai Sándor: Csutora

Új, ajándékozható állapotban.

„Óva­tos­ság, ol­va­só! Ku­tya­tör­té­net következik… Ta­lán kö­te­les­ség­mu­lasz­tás ku­tyá­ról írni… Annyi sür­gős, ha­laszt­ha­tat­lan mon­da­ni­va­ló len­ne az em­ber­rel kapcsolatban… A vi­lág­ban ko­mor pró­fé­ták jár­nak, akik más­fé­le kö­te­les­ség­re in­tik mos­ta­ná­ban az írót, mint ku­tya­re­gény­re. Er­re gon­dol, de rög­tön szé­gyen­ke­zik is, mert a pró­fé­ták sza­vát kü­lön­ben sem ér­zi kö­te­le­ző pa­rancs­nak; s egy­sze­ri­ben szo­li­da­ri­tást vál­lal a pró­fé­ták­kal szem­ben a kutyával… Nem, csak a ku­tya s az em­ber idill­jé­ről ad­ni hírt, ez csak­ugyan ke­vés­sé iz­gal­mas feladat… De ta­lán, ha na­gyon oda­fi­gyel a ku­tyá­ra, meg­tud az em­ber­ről is valamit…”