A védőborítón látható kisebb kopásoktól eltekintve újszerű a könyv.

A ​sógun ágyasá-ból megismert szamuráj-nyomozó előző kalandjait ismerhetjük meg ebből a történetből, a Bundori cselekménye ugyanis egy évvel korábban játszódik.

1689-et írunk, a helyszín Edo, a feudális berendezkedésű Japán fővárosa. Az államot egy nagyhatalmú sógun kormányozza, akit aljas cselszövések és politikai intrikák vesznek körül. Szano Icsiró, a fiatal szamuráj és egykori rendőr mindent megtesz, hogy a harcosok becsületkódexe, a Busido elvei szerint éljen, egy olyan társadalomban, ahol még nem felejtették el a hűséget, a becsületet, az ősök hagyományait. Mi több, még az egyik elfeledett ősi hagyományok is újjáélet évszázadokkal később: a város utcáin ugyanis egyik bundori jelenik meg a másik után, ez pedig nem más mint a legyőzött ellenség levágott, kifestett, illatosított és karóra tűzött feje, ami a régmúlt csatáiban háborús trófeának számított. A város polgárai természetesen pánikba esnek, és a sógun is félti politikai hatalmát, amit szamurájként megtanult, hogy az igazságszolgáltatás kezére adja a titokzatos gyilkost. A nyomozó hasznos segítőtársra lel a gyönyörű és rejtélyes, a nindzsák harcművészetében is jártas szellemidéző lány, Aol személyében. Csakhamar nyilvánvalóvá válik, hogy a gyilkos Japán egyik nagyhatalmú személyisége, ezért Szano ezúttal is nehéz helyzetbe kerül: a gyilkos elfogása vagy hírnevet és megbecsülést szerez a számára… vagy a kötelező, rituális öngyilkosság lesz sikeres nyomozásának jutalma.