Néha vakmerően megkérdezzük: miért is vagyunk a világon? Van, aki azt feleli: azért, hogy találkozzunk egymással. Valóban: a legfontosabbak lehetnek számunkra a kapcsolatok, az érzelmek, az összetartozás. De az élet néha tragikus. Életfontosságú kapcsolataink tönkremehetnek. Vannak csalódások, félreismerések; van hűtlenség, betegség, öregedés, halál. S az ember sokszor végtelen hosszú láncot vonszol maga után: a múlt emlékeit. És előfordulhat, hogy már csak életének romjai között él. Ez a könyv visszahívás a valóságba. Ne a múltban élj, ami már nincs (a jövőn se tépelődj, ami még nincs), csak a jelent éld teljes erőddel és odafigyeléssel! így lesz hiteles az életed.